Humán tőkére építene Magyarország
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a 26. HBLF pénzügyi csúcstalálkozón kijelentette: „Nincsenek ritkaföldfém-bányáink, igazából vizünk sincsen, ez most nyáron eléggé eklatánsan kiderült.” Szerinte az ország egyetlen kiaknázható nyersanyaga az itt élő emberek tudása és egészsége.
A miniszter négy év alatt több mint a duplájára emelné az állam kutatás-fejlesztési kiadásait, és már az általános iskolában elkezdené az innovációt. Bejelentette a központosított állami informatikai beszerzések felszámolását is.
Lehangoló diagnózis, de van kiút
A miniszter szerint a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben Magyarország a tudománypolitikai és innovációs mutatókban rendre a 27 tagállam 21–23. helye környékén végzett. A hazai vizek 96,4 százaléka az országhatáron kívülről érkezik, és évente nagyjából hét Balatonnyival több víz távozik, mint amennyi beérkezik.
Magyarország a GDP 1,3 százalékát költötte kutatás-fejlesztésre, míg az uniós átlag 2,2 százalék, a cél 3 százalék fölé vinni ezt az arányt. Finnországban ez az érték 4 százalék. A hazai kutatás-fejlesztési összeg nagyjából negyedét-harmadát adja közvetlenül a költségvetés, a többit a cégek.
Vége a nagy keretmegállapodásoknak
A kormány nagyjából 6000 milliárd forintnyi uniós támogatást tudott hazahozni. A DIMOP-ban és a GINOP-ban több százmilliárd forintot csoportosítottak át digitalizációra és kutatás-fejlesztésre. A tárcánál három-négyszeresen, sokszor tízszeresen túlárazott szerződéseket találtak.
A miniszter szerint „Tiszta verseny van. Az fog támogatást kapni, aki megdolgozik érte.” Az akkumulátorgyárakról szólva kijelentette: a külföldi befektető gyakorlatilag letett egy fekete dobozt, és a munkabérre, valamint a környezetvédelemre vonatkozó szabályokat sem tartották be.
Az innováció az általános iskolában kezdődik
A tárca szorosan együtt dolgozik az oktatásért felelős minisztériummal, hogy már az általános iskolában beépüljenek a gyerekek készségei közé az innovátori képességek. Csökkentenék a lexikális tudás mennyiségét, erősítenék a projekt- és csoportmunkát, a kudarctűrést és a vállalkozó kedvet.
Utalt az Európai Unió Kids Act rendelettervezetére, amely 13 éves kor alatt lényegében betiltaná a közösségi médiát. A középiskolában STEM-foglalkozásokat, robotikai kupákat és versenyeket indítanának.
Nem szabad „agyonlocsolni” a startupokat
A miniszter szerint nem attól lesz jó egy startup-ökoszisztéma, ha állami százmilliárdokkal, ingyenpénzzel „agyonlocsolják”. Helyette a közös finanszírozásban hisz: az állami pénznek az okos magánbefektetéseket érdemes követnie. A tartós finanszírozást megőriznék és emelnék, az ELTE-hez csatolt intézeteknél rendeznék az elmaradt béreket.
A napokban kérte fel Stipsicz Andrást a HUN-REN ideiglenes elnökének. Az egyik legnagyobb kihívás a technológiatranszfer, mert Magyarország ebben jóval az európai átlag alatt teljesít.
Magyarul beszélő MI-ügyintéző a cél
A digitalizációban az ország meglepően jó alaphelyzetből indul: az infrastruktúra jó, az internet gyors. A vállalkozói szektor viszont elmarad az uniós átlagtól. A következő négy év célja, hogy ügyintézéskor ne az ügyfél dolga legyen minden alkalommal megadni a nevét, születési helyét és idejét.
A végcél egy éjjel-nappal elérhető, magyarul értő mesterséges intelligencia ügynök, amellyel élőszóban lehet beszélgetni. A miniszter kiemelte a kiberbiztonság megerősítését is a növekvő geopolitikai kockázatok miatt.
