Ruszin-Szendi Romulusz: A katonák nem javasolták az éles kézigránátot Újdörögdön, a gyakorlatot mégis megtartották
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter szerda reggel a Facebookon arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának zárt ülésén ismertette a képviselőkkel az újdörögdi kézigránát-baleset és a csádi katonai misszió részleteit.
Az újdörögdi üggyel kapcsolatban a miniszter azt írta: a katonák előre jelezték, hogy nem javasolják éles kézigránát dobatását a kiképzés résztvevőivel, a feladatot azonban ennek ellenére végrehajtották.
Ruszin-Szendi szerint a szakmai fenntartások ellenére azért tartották meg a gránátdobást, mert politikai elvárás volt a program kibővítése és a létszám növelése. A miniszter felidézte, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőeljárást, mivel álláspontjuk szerint a feltárt szabályszegések és a tragédia között nem volt megállapítható a büntetőjogi felelősséghez szükséges közvetlen okozati kapcsolat.
Az eltelt idő miatt azonban az elévülés miatt az érintett személyekkel szemben új eljárás megindítására már nincs lehetőség, így büntetőjogi felelősségre vonásra ebben a körben már nem kerülhet sor. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta a szakmai, vezetői és politikai felelősséget, hozzátéve, hogy a létszám növelése soha nem írhatja felül a katonai kiképzés biztonságát.
A sérültet a Honvédelmi Minisztérium jelenleg is foglalkoztatja, és segíti a rehabilitációját. A baleset 2025. március 21-én történt az újdörögdi gyakorlótéren, a honvédség állami alkalmazottaknak szervezett, önkéntes alapú kiképzésén. Egy kormánytisztviselő kezében felrobbant egy éles kézigránát, a nő mindkét kezét elveszítette, a kiképzője is megsérült.
Az ügyészség idén júniusban bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást, a sértett panaszát a Központi Nyomozó Főügyészség júliusban elutasította. A határozat szerint a kiképzésnél több szabálytalanság is történt, a robbanás közvetlen oka azonban a gránát szakszerűtlen kezelése volt. Ruszin-Szendi Romulusz már júniusban bírálta az ügyészségi döntést, és felelősöket ígért, néhány héttel később pedig azonnali belső vizsgálatot rendelt el.
Közel négymilliárd forintot költöttek a csádi misszióra
A bizottság előtt a miniszter a csádi misszió előkészítését és Orbán Gáspár abban betöltött szerepét is részletezte. Ruszin-Szendi szerint a küldetéshez kapcsolódóan közel négymilliárd forint közpénzt költöttek el, és a részletek hallatán a bizottság tagjainak arcára „döbbenet ült ki”.
A miniszter úgy látja, hogy a volt miniszterelnök fiának családi háttere olyan állami támogatást biztosított a programhoz, amely nélkül az aligha valósulhatott volna meg. Szerinte csak a szerencsén múlt, hogy nem lett belőle katasztrófa. Hozzátette: mivel az Országgyűlés határozatban hagyta jóvá a többmilliárdos költségeket, a jogi felhatalmazás miatt nem tud feljelentést tenni.
A Honvédelmi Minisztérium tavaly novemberben még közel 27 milliárd forintos költséggel számolt a misszióra. Orbán Gáspár áprilisban távozott a honvédségtől. A 444 által megszerzett belső dokumentumokban misszióvezetőként hivatkoztak rá, Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábbi honvédelmi miniszter viszont csak összekötő tisztként beszélt róla. A Magyar Hang szerint a volt miniszterelnök fia a misszió előkészítése során hatszor repült honvédségi géppel Afrikába.
