Magyarország K+F kiadásai: Számok és helyzetkép 2025-ben
2025-ben Magyarország a kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított összeg összesen 1154 milliárd forint volt, amely 8%-kal meghaladta az előző év kifizetéseit. Ezen összegből a GDP-hez viszonyított K+F ráfordítások aránya mindössze 1,33%-ot tett ki, ami a Magyarország mögött álló uniós célokkal (a 2030-as 3%-os cél) viszonyítva jelentős lemaradást tükröz.
A K+F források túlnyomó része, 74%-a, a vállalkozásokhoz érkezett, amelyek dinamikusan hozzájárulnak a kutatás-fejlesztéshez. Erre a területre 855 milliárd forint jutott, míg a felsőoktatás 179 milliárd forintot képviselt, az állami szektor pedig 115 milliárd forintot használt fel.
Uniós helyzet és lemaradás
Az Európai Unióban 2024-re a K+F kiadások GDP-arányos szintje 2,24%-ra emelkedett, ezzel Magyarország a 19. helyen állt a tagállamok között. A helyzet különösen kedvezőtlen, amikor figyelembe vesszük, hogy az EU-n belüli eltérés a svédországi 3,56% és belga 3,36% között kiemelkedő, szemben Magyarország 1,33%-ával, amely továbbra is jelentős hátrányt jelez.
Változások a K+F struktúrájában
A vállalkozási szektor jellemzően a legnagyobb szereplő a kutatás-fejlesztés finanszírozásában, hiszen a K+F források 47%-a a vállalkozásoktól származik. A legnagyobb K+F-ráfordítók, a 250 főnél nagyobb vállalatok adták a ráfordítások 67%-át, melyek közül 77%-a többségében külföldi tulajdonban állt. Ezzel szemben a kisebb vállalkozások esetében egyre nő a hazai tulajdonosok szerepe, különösen a mikrovállalkozások esetében, ahol a K+F kiadás 56%-kal nőtt egyetlen év alatt.
Tudományos területek és K+F kiadások
A legnagyobb K+F-rafordítást a műszaki tudományok kapták, összesen 593 milliárd forintot, amely az összköltség több mint felét jelenti. Ezen belül a gyógyszeripari kutatások és az elektronikai tudományok domináltak. A természettudományok a második legjelentősebb területté váltak, míg a társadalomtudományok részesedése is növekedett, 5,1%-ra emelkedett az előző évhez képest.
Összefoglalás és jövőbeli perspektívák
A kutatás-fejlesztés terén Magyarország folyamatos növekedést mutat, azonban komoly kihívások elé néz, mivel az uniós célokhoz való felzárkózás érdekében továbbra is nagyobb GDP-arányos forrásokra van szükség. A következő évek egyik legfontosabb kérdése, hogy miként lehet szélesebb bázison növelni a K+F-re irányuló investíciókat és erősíteni a kutatás-fejlesztési beruházások terén fellépő hátrányos tendenciákat.
