Tarjányi Péter: Fidesz és a Tisza egy-egy cintányér, középen pedig az ügyészség van
A világ nagyhatalmai között zajló tárgyalások nem állítják meg az életet a háborús frontokon. Washington és Peking nem tudott áttörést elérni a legérzékenyebb kérdésekben, Ukrajnában tovább pusztul az energetikai infrastruktúra, az Egyesült Államok pedig a feszült közel-keleti helyzetben is csökkenti katonai jelenlétét Irakban.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Frontvonal legújabb adásában a nemzetközi események mellett a Hankó Balázs és Seszták Miklós ügyéről, valamint az ügyészség és a politika viszonyáról is kifejtette véleményét.
Hankó és Seszták ügye: „ne a politika üsse az ügyészséget”
A Frontvonalban Hankó Balázs és Seszták Miklós őrizetbe vételéről, valamint az ügyészség és a politika viszonyáról Tarjányi azt mondta, hogy az ügyészség közleményében hangsúlyosan jelent meg: a politikának nem szabad beavatkoznia az ügyészség működésébe. A biztonságpolitikai szakértő szerint ez önmagában fontos üzenet, ugyanakkor problémásnak tartja, ha bármelyik politikai oldal saját eszközeivel próbálja politikai konfliktusba bevonni vagy befolyásolni az igazságszolgáltatás szereplőit.
Az adásban szóba került a Fidesz által kezdeményezett, úgynevezett „ÁVH-figyelő” program is. Tarjányi ezt a megközelítést kifogásolta, és hangsúlyozta: az ügyészség mai működését nem tartja az ÁVH működésével azonosíthatónak, ezért szerinte történelmileg és intézményileg is félrevezető lehet az ilyen párhuzam. Tarjányi erős hasonlattal írta le azt, amit veszélyes iránynak tart: szerinte a Fidesz és a Tisza is egy-egy cintányér, középen pedig az ügyészség van, amelyet két oldalról ütnek.
USA–Kína: a legfontosabb kérdésekben nem született megállapodás
A Washington és Peking közötti csúcstalálkozó látványos diplomáciai gesztusokat és több részmegállapodást hozott, Tarjányi Péter szerint azonban éppen az a legfontosabb, amiben nem sikerült dűlőre jutni. Tajvan és a Hormuzi-szoros kérdése maradt a tárgyalások egyik legkeményebb pontja. Az Egyesült Államok kínai segítséget szeretne az iráni helyzet és a Hormuzi-szoros miatt kialakult energiaválság enyhítésében, miközben Peking számára Tajvan kérdése stratégiai jelentőségű. A felek egyértelművé tették saját vörös vonalaikat, de egyikük sem kapta meg azt, amit a másiktól várt.
Ukrajna: a háború már az energiaellátásról is szól
A frontvonalak változása mellett egyre fontosabbá válik az infrastruktúra elleni háború. Az orosz és ukrán támadások egyre nagyobb mértékben érintik az energetikai rendszereket, a finomítókat és más kritikus infrastruktúrát. Tarjányi Péter szerint ennek hatása messze túlmutat Ukrajna és Oroszország határain. Ha csökken a finomítói kapacitás, sérülnek a vezetékek, vagy kiesnek fontos szállítási útvonalak, annak előbb-utóbb az üzemanyagárakban, és ezen keresztül a mindennapi termékek árában is megjelenhet a hatása. A szakértő szerint ezért nem pusztán az a kérdés, lesz-e elegendő olaj vagy dízel, hanem az is, milyen áron lehet majd hozzájutni.
Tarjányi arra is felhívta a figyelmet, hogy a világ különböző válságai nem elszigetelten működnek. A Hormuzi-szoros helyzete, az orosz–ukrán háború, az európai energiaellátás és a globális üzemanyagpiac ugyanannak a rendszernek a részei.
Amerika kivonul Irakból: ki tölti be az így keletkező űrt?
Az Egyesült Államok hosszabb idő után ismét csökkenti katonai jelenlétét Irakban, miközben a térségben továbbra is komoly feszültségek vannak. A kérdés nem egyszerűen az, hogy Washington kivonul-e, hanem az, hogy mi történik utána. Tarjányi arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikai katonai jelenlét csökkentése olyan időszakban történik, amikor a térség biztonsági rendszere amúgy is rendkívül törékeny. A Hormuzi-szoros körüli konfliktus, Irán, az Öböl menti államok, valamint az energiainfrastruktúra sérülékenysége egymást erősítő kockázatokat jelenthetnek.
