A Fidesz szerint veszélyben a magyar demokrácia, molinóval tüntettek az Európai Parlamentben
A Fideszt és a KDNP-t is soraiban tudó Patrióták Európáért (PfE) képviselői molinókkal és flash mobbal tüntettek „a magyarországi önkény” ellen az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A Fidesz egyik delegációvezetője, Gál Kinga egy nem is erről a témáról szóló vitán is leginkább erről beszélt.
Mivel végül nem került napirendre a magyarországi jogállamisági helyzet az Európai Parlament eheti plenáris ülésén, a magyar ellenzéki EP-képviselők más módon adtak hangot nemtetszésüknek, mert szerintük Magyarországon épp lerombolják a demokráciát és a jogállamiságot, hogy önkényt építsenek.
Gál Kinga, a Fidesz alelnöke – aki egyben a Patrióták elsőszámú alelnöke is – egy nem erről szóló parlamenti vitában aggódott a magyar demokráciáért, míg képviselőcsoportja később a parlamenti patkó bejáratánál pózolt egy erről szóló molinóval.
A Fidesz alelnöke a jövő heti EU-csúcs kapcsán rendezett vitában – amelyen részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is – felszólalását azzal kezdte, hogy megismételhetné, szerinte mi a gond Európával. Konkrét példaként a magas energiaszámlákat, az illegális migráció miatt romló közbiztonságot, valamint a következő uniós költségvetés szerinte hibás prioritásait említette. A vita témája helyett azonban inkább a magyar helyzetről fejtette ki saját értékelését, végül arra a következtetésre jutva, hogy az uniós intézmények szerinte még asszisztálnak is ehhez.
A Fidesz delegációvezetője szerint miközben az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan farkast kiáltottak, számon kérve a jogállamiságot az előző magyar kormányon, addig most nem, amiért ellenzéki képviselőket zárnak ki a politikai versenyből és politikailag motivált eljárást indítanak, miközben aránytalan kényszerintézkedéseket alkalmaznak megfélemlítés céljából. Így keretezte azt, hogy az Országgyűlés elfogadta a parlamenti ciklusok korlátozását, valamint hogy az ügyészség elrendelte Hankó Balázs letartóztatását tiltott pártfinanszírozás, míg Seszták Miklósét korrupció és kenőpénz elfogadásának gyanúja miatt.
Gál felszólalását végül arra futtatta ki, hogy mindezek szerinte a kommunista időket idézik, és eközben az Európai Bizottság, valamint a tagállamok kormányaiból álló Tanács hallgat, ami szerinte nyilvánvaló bevallása annak, hogy ezt az uniós intézmények támogatják. Végül kettős mércével vádolta meg az uniós intézményeket – a vita során spanyol kollégája, a Vox EP-képviselője is ugyanezeket a gondolatokat megismételve emelkedett szóra.
A képviselőcsoport a vita után a parlamenti patkó bejáratánál tartott politikai akciót, ahol Mi történik Magyarországon? Mi a helyzet a demokráciával? feliratú molinót és transzparenseket feltartva álltak össze több kép erejéig. A molinón Ursula von der Leyen a fülét befogva, Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke pedig a szemét eltakarva látható az uniós jogállamiságért felelős biztos, Michael McGrath társaságában, aki a száját takarja be. Az akcióról nemcsak a képviselőcsoport, hanem fideszes EP-képviselők oldalán is megemlékeztek.
Nem ez az első alkalom, hogy a Fidesz EP-képviselői Európában próbálják felhívni a figyelmet a véleményük szerint önkényi rendszerre. Gál és Deutsch Tamás delegációvezetők korábban az EP-képviselőknek írtak erről levelet, míg a Fidesz és a KDNP delegációja a jogállamiságért felelős biztosnak, Michael McGrathnak címzett levélben kért biztosi állásfoglalást. Ezekben a levelekben alkotmányos puccsnak és önkényuralmi rendszer kiépítésének nevezik a Tisza-kormány több intézkedését, például Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnök eltávolítását, az alkotmánybírák kapcsán bevezetett 70 éves korhatár ismételt bevezetését, de Hankó Balázs, valamint Seszták Miklós korábbi miniszterek letartóztatását is, amiről nem a kormány vagy a Tisza-frakció, hanem az ügyészség kezdeményezésére a bíróság döntött.
Magyar Péter magyar miniszterelnök a Fidesz ezen lépéseire korábban röviden csak annyit reagált, hogy szerinte szánalmas és röhejes, hogy a párt ahhoz a Brüsszelhez rohan panaszkodni, amelyet éveken keresztül gyalázott.
Az uniós intézmények egyébként valóban nem úgy értékelik a magyarországi helyzetet, ahogy a Fidesz. Az Európai Parlament egy delegációjának tagjai például múlt héten a jogállamiság visszaépítéséről beszéltek, miután Budapesten tettek hivatalos látogatást, hogy saját maguk győződjenek meg arról, valóban jogos lehet-e a korábban leginkább korrupciós kockázatok, valamint jogállamisági aggályok miatt felfüggesztett uniós források feloldása, mint ahogy azt az Európai Bizottság javasolja a tagállamokból álló Tanácsnak. A német Daniel Freund vezette delegáció végül a kétnapos látogatása után úgy látta, hogy ugyan van még tennivalója az új magyar kormánynak, de bizonyos források esetén jogos a feloldás, és az elmúlt másfél évtizedhez képest jó irányba mozdultak el a korrupció elleni harc, valamint a jogállamiság visszaépítése kapcsán.
