Minden harmadik amerikai szerint újra kellene próbálkozni a kivégzéssel, ha az első kísérlet kudarcba fullad
Az amerikaiak egyharmada gondolja úgy, hogy az államnak másodszor is meg kell próbálnia végrehajtani a halálbüntetést, ha az első kísérlet kudarcot vall – derül ki egy friss országos felmérésből. A közvélemény-kutatást azt követően végezték el, hogy Tennessee államban elhibáztak egy méreginjekciós kivégzést, ami ismét az eljárások biztonságára és etikai határaira irányította a figyelmet.
Ismét a figyelem középpontjába került a halálbüntetés gyakorlata az Egyesült Államokban, miután a tennessee-i Nashville-ben az 50 éves, gyilkosságért elítélt Christa Pike túlélt két egymást követő méreginjekciós kísérletet. Az elítéltet válságos állapotban, súlyos karsérülésekkel és eszméletlenül szállították kórházba, miután a pentobarbital hatóanyagú fecskendők nem érték el a kívánt hatást. Pike csak öt nappal később nyerte vissza az eszméletét. Az eset idén már a második félresikerült kivégzés volt az államban.
A négynapos országos felmérés adatai szerint a válaszadók 39 százaléka úgy vélte, hogy az államnak az elhibázott kísérlet után helyette életfogytig tartó börtönbüntetésre kellene módosítania az ítéletet. Ezzel szemben 33 százalék támogatná a második próbálkozást, míg 26 százalék bizonytalan volt a kérdésben.
A halálbüntetés általános támogatottsága a legsúlyosabb bűncselekmények esetében jelenleg 55 százalékon áll az USA-ban. Ez mérsékelt csökkenést mutat a 2017-ben mért 63 százalékhoz képest. A megkérdezettek 31 százaléka ellenezi a halálbüntetést, 13 százalék pedig nem tudott vagy nem kívánt válaszolni.
Bírósági döntések és új kivégzési módszerek
A kérdés azért is vált különösen égetővé, mert a bíróságoknak egyre gyakrabban kell dönteniük arról, hogy az állam elrendelheti-e a második kivégzési kísérletet. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban engedélyezte egy állam számára, hogy új időpontot tűzzön ki egy elhibázott akció után. Kenneth Smith, akit egy 1988-as bérgyilkosságért ítéltek el, 2022-ben élte túl az alabamai kivégzőkamrát, mert a börtönőrök nem tudták szakszerűen bekötni a vénás infúziót. Alabama végül 2024-ben, egy új módszerrel – nitrogéngázzal történő fullasztással – sikeresen végrehajtotta az ítéletet.
Világszerte a legtöbb ország, valamint 23 amerikai tagállam már eltörölte a halálbüntetést. A büntetési formát még alkalmazó államok az utóbbi években komoly nehézségekkel küzdenek a kivégzéshez használt vegyszerek beszerzése során, emiatt többen más módszerek, például a kivégzőosztagok alkalmazását fontolgatják.
Nincs társadalmi igény a nyilvános kivégzésekre
A téma aktuális politikai hullámokat is vetett, amikor Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter felvetette, hogy élőben közvetíthetné a tévé vagy az internet Nidal Hasan kivégzését. A volt katonaorvos 13 embert gyilkolt meg a texasi Fort Hood katonai bázison, és az ítélet szerint kivégzőosztag vár rá. A széles körű tiltakozás – beleértve a republikánus törvényhozók bírálatait – hatására Donald Trump elnök végül törölte a nyilvános közvetítésre vonatkozó terveket, bár a hivatalos szervek szándéka szerint az ítéletet december 3-án végrehajtják.
A felmérés szerint az amerikaiak 46 százaléka (a demokraták 29, a republikánusok 71 százaléka) tartja elfogadhatónak Hasan kivégzőosztag általi kivégzését. Ugyanakkor a válaszadók 71 százaléka – mindkét nagy párt szimpatizánsainak többsége – határozottan elutasította, hogy a kivégzéseket a televízióban vagy az interneten nyilvánosan közvetítsék.
A reprezentatív felmérés 1679 felnőtt amerikai állampolgár megkérdezésével készült, a hibahatár 2 százalékpont.
