Három évtized után is megoldatlan a világ legnagyobb műkincsrablása
Több mint 30 év eltelt az Isabella Stewart Gardner Múzeum kifosztása óta, és a történet máig rejtélyekkel teli. Az eset akkor zajlott, amikor az amerikai Bostonban a múzeum téli viharban szenvedett, és az ott látott fiaskó maradandó nyomot hagyott a műtárgyak világában. 1990. március 18-án, a Szent Patrik-napi ünnepségek utáni hajnalban két férfi rendőrnek öltözve behatolt a múzeumba, ahol megzsarolták a biztonsági őröket, sőt még bilincset is használtak. Az akció végén 13 jelentős műalkotás tűnt el, köztük Rembrandt, Vermeer, Degas és Manet mesterművei, amelyek azóta is nyom nélkül eltűntek, és összértékük ma meghaladja az 500 millió dollárt, ami körülbelül 155 milliárd forintnak felel meg.
A lopás különlegessége, hogy a hiányzó művek üres keretei ma is láthatók a múzeum falain, mivel az alapító, Isabella Stewart Gardner végakarata szerint semmilyen változtatást nem hajthatnak végre az épület belső terében. Ezáltal a múzeum folyamatosan emlékeztet a bűntényre, amely valaha történt.
A nyomozás felelőseként Geoffrey Kelly, egykori FBI-ügynök több éven keresztül dolgozott az ügyön, és jelenleg új könyvében árulja el azokat a rejtélyes szálakat, amelyek a bűntényhez kapcsolódnak. Az FBI már 2013-ban közölte, hogy tudják, kik állhattak a háttérben, azonban a bizonyítékok hiányában nem tudták őket azonosítani. Az ügy során több lehetséges gyanúsított is felmerült, köztük bostoni maffiózók, akik közül többen különböző körülmények között vesztették életüket, ami tovább árnyékolja az ügyet.
A festmények hollétének megoldása érdekében a múzeum 10 millió dolláros nyomravezetői díjat ajánlott fel, azonban az évek során a műtárgyak fekete piaci értékesítése rendkívül bonyolult feladatnak bizonyult. A szakértők szerint a híres műalkotások a közismertségük miatt nem kínálják az eladók számára a lehetőséget, hogy legálisan értékesítsék őket.
Geoffrey Kelly, a korábbi nyomozó, aki a történetet figyelemmel kíséri, továbbra is optimista a festmények sorsát illetően. Úgy véli, hogy a művek valahol még mindig léteznek, és lehetséges, hogy egyszer előkerülnek. „Ellopni őket volt az egyszerűbb. Az igazi kihívás az, hogy hasznot is húzzanak belőlük” – fogalmazott Kelly, ezzel újra megerősítve, hogy a rejtély továbbra is él és folytatódik. A világ egyik legnagyobb műkincsrablása tehát heves diskurzusokat vált ki, de a nyomozók szerint még mindig közelebb kerültek az igazsághoz.
A művészet és kultúra értékeinek védelme, valamint az ilyen esetek felderítése érdekében folytatott nyomozások kiemelkedően fontosak, hiszen a műtárgyak nem csupán pénzben mérhető értéket képviselnek, hanem a történelmünk, kultúránk és örökségünk fontos részei is.
