Határon túli, romos épületek vásárlása az előző kormány által
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KEOMA) által, az előző kormány idején, aranyáron megvásárolt 41 határon túli ingatlan jelenleg a Tisza-kormány által felügyelet nélkül maradt. Az ingatlanok között különféle állapotú épületek találhatók, beleértve kastélyokat és középkori eredetű szerkezeteket, melyek jelentős része romos állapotban van. Az előző kormány kevesebb mint egy épületet újított fel az elmúlt öt év során, míg a jelenlegi kabinet nem rendelkezik sem koncepcióval, sem anyagi forrással arról, hogy mit kezdjen ezekkel a romos épületekkel.
A KEOMA által megvásárolt ingatlanök, mint például a Corona Szálló Máramarosszigeten, a jövő nélküli portfólió részeivé váltak. Az augusztus végén megszűnő alapítvány által tulajdonolt épületek, a sok esetben elhanyagolt állapotban lévő ingatlanok, mostanra elérhetetlenné váltak a kulturális értékük, valamint a potenciális hasznosításuk szempontjából.
Az ingatlanok megvásárlásának háttere
A vásárlások mögött a magyar állam kárpát-medencei kulturális örökség megőrzésének szándéka állt, ám a KEOMA által megfizetett vételárak a közelmúltban indokolatlannak bizonyultak. Az alapítvány kuratóriumi elnöke, Magyar Levente, aki korábban külügyminiszter-helyettes volt, az ingatlanok között különböző helyszínekre fókuszált, beleértve minimum 26 romániai, 11 szlovákiai, két horvátországi és egy szlovéniai ingatlant.
A romos épületek, mint például Kassán egy reneszánsz stílusú épület és Pozsonyban egy klasszicista épület, a magyar állam birtokában maradtak, azonban a kiemelt figyelmet igénylő műemlékek sorsa még mindig kérdéses. A kultúráért felelős minisztérium jelezte, hogy fontos lenne megőrizni és fejleszteni az örökségvédelmi szempontból releváns épületeket.
Felújítás és jövőbeli kilátások
Jelenleg a megszerzett épületek közül egyetlen egy, a szatmárnémeti Pannónia Szálló, jutott el a felújítási folyamat végére. A kultúraért és társadalmi kapcsolatokért felelős miniszter, Tarr Zoltán, megjegyezte, hogy a KEOMA által átadott ingatlanportfólió további jövője még mindig tisztázatlan, és a minisztériumok egymás között tologatják a felelősséget. Azonban világos, hogy a kulturális örökség megóvása és a turisták számára vonzó állapotba hozása érdekében sürgős döntések szükségesek.
A jövőbeni stratégiák létrehozása elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar állam tisztában legyen az ingatlanvagyon hasznosításának lehetőségeivel, és végső soron biztosítsa a határon túli magyar kulturális örökség védelmét.
