Horváth József: Magyarország az ukrán titkosszolgálatok célkeresztjében
Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője kijelentette a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában, hogy az ukrán titkosszolgálatok célkeresztjében áll Magyarország, valamint személyesen a magyar miniszterelnök is. A szakember szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy az ukrán vezetés már a háború kitörése óta intenzíven használja a titkosszolgálatait. Ezek befolyásolási- és dezinformációs műveleteket végezhetnek, sőt, akár merényletek végrehajtására is sor kerülhet.
Horváth különösen aggasztónak tartja, hogy a kárpátaljai magyarság ellen hangolhatják az ukrán lakosságot, amit szerinte a magyar−ukrán kapcsolatok évek óta fennálló feszültsége táplál. Úgy vélekedett, hogy „látványos” akciókkal próbálnak belföldi ellenségképet létrehozni, amely rövid távon elvonhatja a figyelmet az ukrán belpolitikai és társadalmi problémákról.
A titkosszolgálatok szembenállása
Horváth szerint a nemzetállamok titkosszolgálatai gyakran működnek más-más érdekek szerint még szövetségi rendszeren belül is. Bár a terrorelhárítás és más globális fenyegetésekkel szembeni fellépés területén létezik együttműködés, a politikai érdekek mentén sokszor szembekerülhetnek egymással az egyes nemzetek szolgálatai. Példaként a német kancellár amerikai lehallgatását említette, amellyel igyekeztek „fogó lapokat gyűjteni”.
Az ukrán titkosszolgálati aktivitások Magyarország elleni lépései azonban új szintet jelenthetnek, érintve akár a hazai vezető politikusokat is. Horváth hangsúlyozta, hogy a magyar hírszerző szervek érdemi információval rendelkeznek az ukrán tevékenységekről, és képesek megvédeni az ország nemzeti érdekeit.
Orosz dezinformáció és területi követelések
Horváth figyelmeztetett azokra az orosz dezinformációs műveletekre is, amelyek ukrán területek esetleges átadását vetik fel szomszédos országok, mint például Magyarország javára. Magyarország politikája azonban a rendszerváltás óta konzekvensen elutasítja a területi követeléseket. A szakértő szerint a magyar kormányok sem a Szovjetunió, sem más szomszédos államok felbomlása idején nem bocsátkoztak kalandorakciókba, hanem a határon túli magyarok védelmét más, diplomatikusabb eszközökkel kívánták elősegíteni.
Az ukrán titkosszolgálatok jelenlegi feszültségkeltő aktivitásai viszont újabb hullámokat kelthetnek, amelyek nemcsak országok közötti konfliktust generálnak, hanem a kárpátaljai magyarság helyzetét is veszélyesebbé teszik. Horváth kiemelte, hogy egyes ukrán politikusok még a kollektív bűnösség kérdését is felvetik, amely különösen elfogadhatatlan retorika.
Oroszország üzenete és a Győzelem Napja
A szakértő kitért a győzelem napi moszkvai ünnepségre is. Az esemény azért vált különösen emlékezetessé, mert a britek, franciák és amerikaiak − a második világháború szövetséges győztesei − nem vettek részt rajta. Horváth szerint ez a fasizmus elleni közös emlékezés meghiúsulása negatív üzenetet küldhet a világ biztonságának szempontjából is.
A felvonulás Putyin és Hszi Csin-ping találkozójával külön üzenetet hordozott, amely azt sugallja, hogy az orosz és kínai vezetés nem hajlandó elfogadni a nyugati világ dominanciáját. Az ilyen geopolitikai események sodrásában a kisebb nemzetek, például Magyarország, még élesebb konfliktusoknak és nyomásgyakorlásnak lesznek kitéve − vélekedett Horváth.
