Irán dróntámadása az erbíli bázison, ahol magyar katonák is állomásoznak
2026. március 1-jén, vasárnap egy iráni drón csapódott be az iraki Kurdisztánban található erbíli katonai támaszpontra, amely az Egyesült Államok irányítása alatt áll. Az akció következtében robbanások és hatalmas tűz keletkezett, amelyet a török sajtóban közzétett felvételek is megörökítettek. A bázison, ahol magyar katonák is szolgálnak, a helyi biztonsági erők azonnali tűzoltó intézkedéseket foganatosítottak.
A támadásért a Seraya Evliya ed-Dem nevű iraki síita csoport vállalta a felelősséget. Az amerikai hadsereg gyors reakcióval válaszolt, helikopterek és pilóta nélküli drónok érkeztek a térségbe, hogy fokozzák a biztonságot. A terület körüli biztonsági intézkedéseket szigorították, hogy megelőzzék a további támadásokat.
Érdekes megjegyezni, hogy a magyar katonák 2015 óta teljesítenek szolgálatot a térségben, a nemzetközi koalíció tagjaként. Feladataik közé tartozik a helyi erők kiképzése és támogatása, nem pedig frontvonalbeli harcok folytatása. A Magyar Honvédség iraki szerepvállalását legutóbb 2025 novemberében hosszabbították meg 2026 végéig, aminek keretében legfeljebb húszfős katonai kontingens tartózkodhat a bázison.
Az aktuális helyzet szerint a Honvédelmi Minisztérium hivatalos nyilatkozatában megerősítette, hogy a támadás következtében magyar katonák nem sérültek meg.
A konfliktus háttere és következményei
A támadás szerves része a széles körű iráni megtorló intézkedéseknek, amelyeket az Egyesült Államok és Izrael ellen indítottak. Iráni források szerint a konfliktus következtében robbanásszerűen emelkedett a kőolaj ára, ami globális gazdasági feszültségeket is okozhat. A Hormuzi-szoros lezárása a globális olajellátás húsz százalékát veszélyezteti, és a nemzetközi közösség aggodalmát fejezi ki a helyzet eszkalálódása miatt.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök bejelentette, hogy a közel-keleti helyzet miatt Magyarországon megemelték a terrorfenyegetettség szintjét, a kormány szoros figyelemmel követi az eseményeket. Az iraki misszió célja, hogy hozzájáruljon a terrorizmus elleni harcban és a migrációs nyomás csökkentésében, különös figyelmet fordítva a helyi vallási kisebbségek védelmére.
A helyzet folyamatosan fejlődik, hiszen az izraeli–amerikai–iráni konfliktus továbbra is feszültséget generál a térségben. A helyszíni időszakos jelentések alapján napokon belül újabb támadások várhatóak, amelyeket a regionális hatalmak és a nemzetközi közösség is figyelemmel kísér.
