Jeff Bezos trükkjét tanítják az ELTE-n: ez kell a milliárdosoknak
Az ELTE Gazdaságtudományi Karán jelentős események zajlanak: az intézmény az új technológiák, különösen a mesterséges intelligencia (MI) oktatásba történt integrálásával próbálja felkészíteni hallgatóit a jövő munkaerőpiacának kihívásaira. Margitay Tihamér, az ELTE GTK egykori dékánja a közelmúltban kijelentette, hogy a hosszú szövegek kora véget ér, és a jövő szakdolgozatai a tömörségre fognak építeni, hasonlóan Örkény István egyperces novelláihoz.
Margitay úgy látja, hogy az MI fejlődése átalakítja az üzleti világot, ahol a hagyományos, vaskos tanácsadói jelentések helyett a cégek egyre inkább PowerPoint-prezentációkat preferálnak. Az Amazon gyakorlatának mintájára, ahol a vezetők számára maximum hatoldalas anyagokat készítenek, az ELTE GTK is hangsúlyozza a lényegretörő megközelítést, ami nagyobb hatékonysághoz vezet.
Az intézmény folyamatosan arra ösztönzi a hallgatókat, hogy lényegre törő, tömör írásmódot alkalmazzanak, reflektálva a piaci igényekre, ahol a gyors és hatékony munkavégzés a fő elvárás. Ezen kívül megkezdődött a pedagógusok képzése is, hiszen a jövő kulcsa a tanárok felkészítése az új technológiák tudatos alkalmazására.
A mesterséges intelligencia korlátai
Margitay szerint a mesterséges intelligencia legnagyobb hátránya, hogy képtelen átvállalni helyi, vállalatspecifikus tudást, amelyet a munkavállalók évek alatt szereznek meg. E tudás nélkül az MI által generált anyagok gyakran nem tartalmazzák a szükséges hátteret és kontextust, amely nélkülözhetetlen a hatékony munkavégzéshez. Ebből adódóan az emberi alkalmazottak szerepe továbbra is kulcsszerepet játszik az MI integrálásában és testreszabásában a cégek környezetében.
A GTK oktatói filozófiája igyekszik a jelenlegi munkaerőpiaci elvárásokhoz igazodni, és olyan projektfeladatokat javasol, amelyek valós cégeknél értéket teremtenek. Az MI által generált tartalmak felhasználása is előtérbe kerül, ahol már most is a hallgatók hozzák létre a kar marketinganyagait.
Az oktatás és a jövő kihívásai
A GTK-n vezették be a részletes módszertant, amely a feladat értelmezésével kezdődik, majd a megfelelő eszközök kiválasztásával, az eredmények ellenőrzésével folytatódik. Margitay hangsúlyozta, hogy az MI használata nem a hallgatók helyettesítését célozza, hanem segíteni kívánja őket az eredmények elérésében. A fókusz a hallgatók tudásának és képességeinek fejlesztésén van, hogy együtt tudjanak működni a mesterséges intelligenciával.
A GTK tapasztalata szerint azok a hallgatók, akik valóban szakszerűen tudják alkalmazni a mesterséges intelligenciát, jelentős versenyelőnyre tesznek szert a munkaerőpiacon. Az új megközelítés nemcsak az oktatásban, hanem a hallgatók marketingtevékenységében is megmutatkozik, hozzájárulva a kar vonzerejének növeléséhez.
Az ELTE GTK példája világosan mutatja, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán egy eszköz, hanem egy lehetőség arra, hogy a jövő szakemberei hatékonyabban, gyorsabban és kreatívan végezhessék el feladataikat.
Margitay Tihamér végezetül hangsúlyozta, hogy a változások elkerülhetetlenek, és a jövőt nem lehet elkerülni; a technológiai fejlődés sokkal inkább lehetőség, mint félelem forrása.
Forrás: index.hu/gazdasag/2025/11/09/margitay-tihamer-elte-gtk-szoveg-orkeny-egyperces-szakdolgozat/
