Jövőre kezdheti meg működését Magyarországon az új korrupcióellenes szerv
Budapesten tárgyalt az Európai Ügyészség vezetője, Laura Codruta Kövesi a magyar kormány több tagjával az uniós szervezethez való csatlakozás részleteiről. A találkozón az Igazságügyi Minisztériumban Görög Márta igazságügyi miniszter, Kármán András pénzügyminiszter, Pósfai Gábor belügyminiszter, valamint Lajtár István legfőbb ügyész helyettes és a tárcák, illetve a Legfőbb Ügyészség szakértői vettek részt.
A tárgyalás fő témája az volt, milyen magyar jogszabályokat kell módosítani ahhoz, hogy az Európai Ügyészség megkezdhesse munkáját Magyarországon. A kormány közleménye szerint a csatlakozás jelentős szakmai, intézményi és jogalkotási feladat, amelyet a lehető legrövidebb időn belül, de kellő alapossággal kívánnak végrehajtani. Legutóbb Luxemburgban fogadta Görög Mártát az Európai Ügyészség vezetője.
A jogalkotást a kormány két szakaszban tervezi. Az első szakaszban három törvény módosításával kialakítják az európai ügyész és a delegált európai ügyészek kiválasztási rendszerét, amelyet még idén benyújtanak az Országgyűlésnek. A második szakaszban a fennmaradó kérdéseket rendezik, valamint a büntetőeljárási, adatvédelmi, együttműködési és társadalombiztosítási szabályok módosítása következik; ezt az átfogó jogszabálycsomagot 2027-re ígérik.
A kormány célja, hogy az első szakaszban olyan eljárást hozzanak létre, amely a lehető legmagasabb szintű függetlenséget, objektivitást és szakmai megalapozottságot biztosítja. A jogalkotási folyamat hosszabb előkészítést igényel más szervezetekkel való egyeztetés miatt, de a benyújtást még idénre tervezik. Amint az Országgyűlés elfogadja a jogszabályt, megkezdik a jelöltek kiválasztását, miközben a fennmaradó jogszabályok módosítását előkészítik, amelyek 2027-ben kerülhetnek a parlament elé. Mindez azt jelenti, hogy leghamarabb jövőre kezdheti meg magyarországi működését az Európai Ügyészség.
Az európai ügyészt pályázat útján választják ki, majd a legjobb három jelöltet az EU erre a célra létrehozott tanácsadó testülete hallgatja meg és véleményezi. Végül a tagállamok minisztereiből álló Európai Unió Tanácsa egyszerű többséggel választja meg hatéves mandátummal, amely egyszer három évvel meghosszabbítható. A delegált európai ügyészeket szintén pályázat útján választják ki, majd a jelölteket rangsorolva az Európai Ügyészség megfelelő kollégiuma nevezi ki öt évre, ami megújítható.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás a Tisza Párt egyik visszatérő választási ígérete volt. Magyar Péter miniszterelnök május 29-én nyújtotta be erről szóló szándéknyilatkozatát Ursula von der Leyen Európai Bizottság elnökének. Az Európai Bizottság június 10-én elfogadta a nyilatkozatot, a határozat augusztus 2-án hatályba lépett, így Magyarország hivatalosan is tagja lett az Európai Ügyészségnek. Amennyiben Magyarország kinevezi delegált európai ügyészét, a szervezet megkezdheti az érdemi munkát Magyarországon is, és egészen 2021. június 21-ig vizsgálhatja az EU pénzügyi érdekeit sértő, korrupciógyanús ügyeket.
Az Európai Ügyészség elsődleges feladata az uniós források felhasználásának ellenőrzése, valamint az ezekkel kapcsolatos visszaélések feltárása és kivizsgálása. Hatáskörébe tartoznak többek között az uniós támogatásokkal elkövetett csalások, a fiktív pályázati dokumentációk, a hamisított iratok, a túlárazott teljesítések, az összejátszással lebonyolított beszerzések, illetve a fiktív számlázási láncok. Ha ilyen ügyekben bűncselekmény gyanúja merül fel, az Európai Ügyészség önálló eljárást indíthat.
