Karácsony Gergely: A mostani rendszer, úgy ahogy van, kuka
A Fővárosi Közgyűlés első őszi ülését megelőző napon Karácsony Gergely az Alkotmánybíróság szolidaritási hozzájárulást érintő döntéséről nyilatkozott. A főpolgármester kijelentette: „A mostani rendszer, úgy ahogy van, kuka, ez következik az Alkotmánybíróság határozatából is.”
Az Alkotmánybíróság hétfő este, a budaörsi önkormányzat beadványa nyomán közzétett döntése szerint az érintett önkormányzatoknak nem áll rendelkezésükre semmiféle bírói út, hogy a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban fizetési kötelezettségük megállapítását vagy összegszerűségét vitassák. A testület ezért december 31-i hatállyal megsemmisítette az erre vonatkozó szabályozást. Budaörs azzal is csatát nyert, hogy megsemmisítették a miniszteri rendelet mellékletének önkormányzatot érintő sorát, amely rögzíti, hogy a város 2025-ben 6,1 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást köteles fizetni.
Karácsony Gergely a döntést a főváros vonatkozásában is győzelemként értelmezte. Arra a kérdésre, mennyiben érinti Budapestet a döntés, tekintettel arra, hogy a beadvány Budaörsé volt, a főpolgármester hangsúlyozta: a határozat perdöntő az egész önkormányzati szektor, benne Budapest számára is. A Fővárosi Önkormányzat 2023 óta perben áll a Magyar Államkincstárral, ugyanazon érvek mentén, amelyek most az Alkotmánybíróság döntésében is megjelentek. Számos pert nyertek már, amelyek szintén az álláspontjukat erősítették. A következő per jövő hétre van kitűzve, de az Alkotmánybíróság érvei gyakorlatilag el is döntötték a kérdést.
A főváros szempontjából a döntés inkább szimbolikus és erkölcsi, figyelembe véve, hogy a kormánnyal előrehaladott tárgyalásokat folytatnak részben a szolidaritási hozzájárulásról, részben a főváros pénzügyi helyzetének rendezéséről. Karácsony Gergely szerint vitán felül áll, hogy a főváros pénzügyi problémáit az alkotmányellenes elvonás-sorozat okozta, ami meghatározza az új kormánnyal kötendő megállapodást is. Emlékeztetett: 28 milliárd forint esetében a Kúria is a főváros számára kedvező döntést hozott. A következő per tárgya a 2024. évi szolidaritási hozzájárulás, ezzel párhuzamosan folyamatban van az eljárás 2025-ről és 2026-ról is. A tét több százmilliárd forint. Az előző kormány rendeleti úton próbálta megszüntetni a folyamatban lévő pereket, ami megállítani ugyan nem, de lassítani tudta a folyamatot. Karácsony Gergely abban bízik, hogy túl tudnak lépni a pereskedés időszakán, és megállapodás születik a tárgyalóasztalnál.
Az Alkotmánybíróság döntései után rendszeresen kialakuló értelmezési vitára – vagyis hogy a testület a szolidaritási hozzájárulás teljes rendszerét vagy csak a beszedés módját nyilvánította Alaptörvény-ellenesnek – Karácsony Gergely kijelentette: ezt álvitának tartja. A döntés rögzíti, hogy a szolidaritási hozzájárulást ebben a formában nem lehet beszedni, így nem lehet kiróni az önkormányzatokra egy kötelezettséget. A határozat utolsó bekezdése már a jövőt érinti, jelezve, hogy egy kiegyensúlyozó mechanizmus alkalmazására rengeteg példa van, a viszonyokat újra lehet rendezni. A mértéket és a mikéntet érinti a kifogásuk – tette hozzá.
A főpolgármester szerint a döntés rendkívül fontos része, hogy az önkormányzatoknak ügyfélként, fair hatósági eljárásban jogorvoslatot kell biztosítani, ha az elvonás mértéke a kötelező feladatok ellátását veszélyezteti. Az Alkotmánybíróság már 2024-ben is rögzítette, hogy a hozzájárulás önmagában nem alkotmányellenes, viszont vannak esetek, amikor azzá válik. Az előző kormány azt állította, hogy a kisebb települések között osztják szét a szolidaritási hozzájárulást, viszont ez az összeg a költségvetés bevételi oldalán jelent meg, miközben a kisebb önkormányzatok normatív támogatása még az infláció emelkedését sem követte. Ha valóban a települések közötti kiegyensúlyozás a cél, akkor egy elkülönített alapot kellett volna létrehozni a hozzájárulásnak – vélekedett.
Karácsony Gergely úgy látja, hogy Budapest és az agglomeráció funkcionális értelemben egy várostérség, ilyen szintű kölcsönös összekapcsoltság mellett nehéz lokalizálni a gazdasági teljesítményt. Leszögezte: ha új hozzájárulási rendszert dolgoznak ki, korrigálni kell a megállapítás módját, figyelembe véve a bevételi és a kiadási oldalt is. Ami a mértéket illeti, van egy világos alkotmányos plafon: az önkormányzat nem lehet a központi költségvetés nettó befizetője, tehát az állam által a kötelező önkormányzati feladatok ellátására adott normatíva nem lehet kevesebb, mint az az összeg, amit az állam elvon az önkormányzatoktól. Ellenkező esetben nem érvényesül az az alaptörvényi elvárás, hogy az önkormányzatok a saját bevételeik felett szabadon rendelkezhetnek. Ezt rögzíti a helyi önkormányzatok európai chartája is. Ehhez képest a Fővárosi Önkormányzat évek óta nettó befizető, a szolidaritási hozzájárulás útján az állam többet von el a várostól, mint amekkora támogatást a központi költségvetésből kap – hangsúlyozta Karácsony Gergely.
