Kármán András: a hiánycsökkentés nyithatja meg az utat az euró bevezetése előtt
A kormány abban bízik, hogy a ciklus elejére időzített, főként kiadáscsökkentésre épülő költségvetési kiigazítás tartós hiánycsökkentést hoz, és akár 2032-ben lehetővé teszi az euró bevezetését – mondta Kármán András pénzügyminiszter egy interjúban. A tárcavezető szerint a költségvetési hiány gyors csökkentése megnyithatja az utat az euró 2032-es bevezetése előtt, a kormány ugyanakkor még nem tűzött ki céldátumot.
A következő évi költségvetés a GDP 4,9 százalékára csökkentené a hiányt az idei várható 7,5 százalékról. A befektetők a vártnál nagyobb kiigazítást pozitív első lépésként fogadták, egyes közgazdászok szerint viszont a globális kötvény- és energiapiacok ingadozása nehezítheti a növekedést és a hiánycsökkentést.
„Nem az a célunk, hogy pusztán rövid távon maximalizáljuk a hiánycsökkentést. Fenntartható intézkedéseket hozunk, amelyek közelebb visznek ahhoz, hogy 2030-ban a hiány a GDP 3 százaléka alá csökkenjen, és így az euró bevezetéséhez, ahelyett, hogy egyszerűen csak a 2027-es hiányt szorítanánk le” – mondta Kármán.
„Minél előbb, annál jobb”
A pénzügyminiszter szerint minél előbb vezethető be az euró, annál jobb Magyarországnak, ezt pedig elsősorban a hiány csökkentése fogja meghatározni. Ez éles fordulat a korábbi kormányzati állásponthoz képest, amely határozottan ellenezte az euró bevezetését. Kármán szerint ha a hiány 2030-ban 3 százalék alá kerül, az 2032-ben lehetővé teszi az euró bevezetését, ami egybevág a piaci várakozásokkal.
Nem kapkodnák el az ERM–2-t
A kormány jövőre munkacsoportot hoz létre a jegybankkal, amelynek feladata, hogy feltérképezze az ERM–2 árfolyamrendszerbe, az euróövezet úgynevezett előszobájába lépés előtti teendőket, és egy reális ütemtervet dolgozzon ki. „Az eurózóna sokkal bonyolultabb intézményrendszer, mint 10-15 évvel ezelőtt” – mondta a miniszter.
Míg a miniszterelnök és Kurali Zoltán jegybanki alelnök szerint nem kell habozni az ERM–2-be lépéssel, Kármán szerint nem szabad elkapkodni. „Nem az a lényeg, hogy minél gyorsabban belépjünk az ERM–2-be, hanem hogy minél előbb bevezessük az eurót, és a lehető legkevesebb időt töltsük az ERM–2-ben” – mondta. Szerinte az árfolyam szempontjából nagyon nehéz meghatározni a belépés megfelelő időpontját, és a túl korai belépés, illetve az árfolyam középértékének túl korai rögzítése nem feltétlenül lenne ideális. Kurali Zoltán a hónap elején arra figyelmeztetett, hogy a költségvetési csúszás és az ERM–2 alatti árfolyam-ingadozás 2033 utánra is kitolhatja az euró bevezetését.
A rezsicsökkentés drágább, mint a vagyonadó
A költségvetés azt is megmutatja, milyen nehéz visszafordítani az előző kormány kiemelt intézkedéseit, például a magas ágazati különadókat vagy a háztartások rezsitámogatását. A rezsicsökkentés költsége, amelynek megszüntetésére az Európai Unió is felszólította Magyarországot, jövőre 232 milliárd forinttal nő. Ez több, mint a 200 milliárd forint, amelyet a kormány az új vagyonadóból tervez beszedni.
A kiigazítás politikailag költséges lépéseket is tartalmaz. A kormány korlátozza az anyák szja-mentességét, és leállítja a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetését. Ezeket az intézkedéseket az előző kormánytól örökölte, és fenntarthatatlannak tartja. A kormány szerint a nyugdíjintézkedések összességében így is növelik az időseknek juttatott összeget.
