Halálhírét keltették Kim Dzsongunnak, a pletykák mögött komoly okok húzódnak meg
Egy, az Egyesült Államokban élő kínai disszidens kedden azt állította, hogy Kim Dzsongun agyvérzést kapott, majd egy pekingi kórházba vitték, ahol meghalt. Néhány órával később azonban a Rodong Sinmun észak-koreai lap képeket közölt a vezetőről, aki épp lányával együtt egy ruházati és cipőkiállítást nézett meg.
Az észak-koreai vezetés halálhíréről szóló pletykák már-már rutinszerűen bukkannak fel, mivel az ilyen információkat rendkívül nehéz ellenőrizni a világ egyik legzártabban működő államában. Ezúttal Hszie Van-csün, a kínai hatóságok által betiltott Kínai Demokrata Párt elnöke állította, hogy az észak-koreai elnök meghalt, jóllehet korábban Hszi Csin-ping kínai elnökről is tett már közzé hasonló álhírt.
Hszie szerint Kim Dzsongunt agyvérzése után azért szállították Pekingbe, mert Észak-Koreában nem voltak meg a kezeléséhez szükséges feltételek, halála után pedig holttestét titokban visszavitték Phenjanba, a rezsim pedig eltitkolja az esetet. Ezzel szemben az észak-koreai állami lap felvételein Kim Dzsongun és lánya, Kim Dzsue egy kiállításon látható, bár a képek készítésének pontos időpontja nem ismert. Az X-en ugyanakkor olyan bejegyzés is olvasható, amely szerint a fotókon nem a valódi vezető, hanem hasonmása szerepel.
Ha az észak-koreai vezetővel valóban történt volna valami, annak az ország határain túl is látható jelei lennének: Kína megerősítené határainak biztonságát egy esetleges menekülthullám miatt, és megélénkülne a mozgás az észak-koreai diplomáciai képviseletek körül. A dél-koreai hírszerzés azonban nem számolt be a hírt alátámasztó információkról.
Nem ez volt az első alkalom
Kim Dzsongun halálhírét korábban is keltték már: 2020-ban egy észak-koreai disszidens azt állította, hogy „99 százalékig biztos” abban, hogy az észak-koreai elnök egy szív- és érrendszeri műtét után meghalt, ám nem sokkal később Kim Dzsongun megjelent a nyilvánosság előtt, és rögtön megcáfolta az állítást.
A pletykák egyik oka az utódlás kérdése lehet, hiszen Észak-Koreát három generáció óta a Kim család irányítja, ám jelenleg nem egyértelmű, hogy Kim Dzsongun halála esetén ki örökölné a hatalmat. Korábban Kim Ir Szen évtizedeken át készítette fel fiát, Kim Dzsongilt a hatalom átvételére, így mire előbbi 1994-ben elhunyt, az utódlási rend szilárd alapokon állt, és Kim Dzsongil zökkenőmentesen lett az ország vezetője.
Ehhez képest Kim Dzsongun gyorsabban, de bizonytalanabb úton vált vezetővé: miután apja 2008-ban agyvérzést kapott, gyorsan léptették elő a ranglétrán, és 2011-ben már egyértelműen ő lett Észak-Korea első embere, ám éveket töltött el hatalma megszilárdításával és riválisai félreállításával. A dél-koreai hírszerzés jelenleg úgy véli, hogy őt lánya, Kim Dzsue követheti, aki egyre gyakrabban jelenik meg kiemelt eseményeken és katonai bemutatókon, ám a lány mindössze 13 éves, Észak-Koreát pedig eddig sosem vezette nő, így hivatalosan nem jelölték ki utódnak, és fiatal kora miatt egy esetleges hatalmi harcban is sebezhető lenne.
Az egészségi állapot és a nemzetközi tétek
A másik indok Kim Dzsongun egészségi állapota lehet, ugyanis a vezető túlsúlyos és erős dohányos. A dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat többször figyelmeztetett, hogy életmódja miatt nagy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata, emellett a Kim családban gyakran fordultak elő szívproblémák és stroke.
Ha bármi történne Kimmel, az a szomszédos országok és a nemzetközi közösség számára is nagy téttel járna: bármilyen észak-koreai válság kérdéseket vetne fel az ország nukleáris fegyvereinek ellenőrzésével és a politikai instabilitással kapcsolatban. Egy hatalmi harc agresszív lépésekre késztethetné a keményvonalasokat, menekülthullám alakulhatna ki a kínai határon, ami Peking és Szöul mellett Washingtont is cselekvésre ösztönözné.
Észak-Korea továbbra is könnyű célpontja a hamis híreknek, mivel csak egy egészen szűk kör fér hozzá rendszeresen Kim Dzsongunhoz, még a hírszerző szolgálatok is nehezen jutnak megbízható információkhoz, a rezsim pedig sokszor szándékosan szivárogtat ki félrevezető adatokat. Ebből adódóan nehezen hihető, hogy Hszie Van-csün valóban hozzáférhetett egy ilyen horderejű hírhez, miközben a szakértők és a hírszerzők nem találkoztak ilyen információkkal. A Kínai Demokrata Párt elnöke figyelemfelkeltésből vagy a pekingi–phenjani kapcsolat aláásása érdekében hozhatta nyilvánosságra az álhírt, ám bármi is volt az indítéka, nem ő volt az első, aki kihasználta az észak-koreai vezetést övező bizonytalanságot.
