Kiszivárgott Trump legújabb háborús terve: Irán térdre kényszerítése soha nem látott tűzerővel
Donald Trump amerikai elnök korlátozott katonai csapásokat fontolgat Irán ellen, amelynek célja, hogy rákényszerítse az országot egy új nukleáris megállapodás aláírására. A The Wall Street Journal értesülései szerint a Fehér Ház a közelmúltban felmérte a lehetőségeket, és a 2003-as iraki invázió óta a legsúlyosabb légierőösszevonását hajtotta végre a térségben.
Csütörtökön Trump bejelentette, hogy 10 napon belül dönt a következő lépéseiről Iránnal kapcsolatban, később ezt két hétre módosította. Megjegyzése szerint Iránnak nem érdemes konfliktusba keverednie az Egyesült Államokkal, különben „csúnya dolgok történhetnek.”
A Wall Street Journal forrásai szerint az amerikai kormány célja erős nyomás kifejtése Teheránra anélkül, hogy a teljes háború opcióját választanák. A hadi terv első fázisa azonnali csapásokat vonhat maga után, amelyeket Trump tervez a következő napokban engedélyezni.
A katonai akciók súlyos következményei
Ha ezek az akciók nem vezetnek a kívánt eredményhez, és Irán nem hajlandó leállítani urándúsítási programját, az Egyesült Államok további lépéseket tehet. Az amerikai légierő, a várhatóan széles körű hadjáratra készülve, irányítani fogja a támadásokat kulcsfontosságú iráni létesítmények ellen, amivel a teheráni kormány megbuktatására törekszik.
Donald Trump várhatóan a csapások fokozását tervezi akár addig is, amíg Irán nukleáris programja el nem omlik vagy meg nem áll. A háttérben folyó amerikai haditanácsok során a széleskörű katonai műveletek megvalósítása is terítékre került.
A Fehér Ház lakosságát a törékeny helyzet aggasztja
Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője nem kívánt nyilatkozni a lehetséges katonai lépésekről, mondván, hogy csak Trump tudja, mit tervez. Egyes amerikai tisztviselők és katonai elemzők figyelmeztetnek, hogy a támadások visszavonhatatlan következményekkel járhatnak, és az Egyesült Államok szélesebb körű közel-keleti háborúba is belekeveredhet.
A légi erő mértékéről
A The Wall Street Journal említi, hogy az Egyesült Államok olyan légierőt vont össze a régióban, amelynek mértékét 2003 óta nem láthattuk. Különösen F–22-es és F–35-ös lopakodó vadászgépeket vethetnek be, amelyek hatékonyan elkerülhetik a föld-levegő rakétákat. Az EA–18G Growler elektronikai hadviselésre specializált gépek is jelen vannak, hogy zavarják az iráni rakétaindítókat.
Ezek a vadászgépek segíthetnek abban, hogy az amerikai légi hadműveletek sikeresen célba találjanak. A támadásokra való felkészülés során az amerikai flottában további hajók is szerepelnek, köztük az USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó is, amely a régióban tartózkodik, hogy támogassa a hadműveleteket. A rombolók Tomahawk cirkálórakétákkal is felszereltek, amelyek iráni célpontokra irányulhatnak.
Iráni reakciók és diplomáciai kihívások
Az iráni kapcsolat mindeközben változatlan marad, Teherán következetesen hangsúlyozza, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál, és határozottan tagadja, hogy nukleáris fegyver kifejlesztésére törekedne. Az Egyesült Államok diplomáciai lépéseket is tervezett, hogy megerősítse a tárgyalásokat Iránnal, ám eddig Teherán elutasította az átfogó megállapodásokat, és csupán minimális engedményeket tett.
Az amerikai hadsereg felkészülése a közelgő konfliktusra tehát folytatódik, a régió feszültségei pedig egyre csak fokozódnak. Mindezek fényében a globális politikai táj is folyamatosan változik.
