Pénteken döntenek Matolcsy György letartóztatásáról
Október 23-án, pénteken hoz döntést a nyomozási bíró arról, hogy letartóztatják-e Matolcsy György volt jegybankelnököt, akit az MNB-ügyben vettek őrizetbe. A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás és más bűncselekmények miatt gyanúsítja. Fiát, Matolcsy Ádámot és Stofa Györgyöt, az alapítványi vagyont kezelő Optima volt vezérigazgatóját körözik.
Hack Péter büntetőjogász, az ELTE professor emeritusa elmagyarázta, mi következik most az eljárásban. Mint mondta, a rabosítás rögtön a kihallgatás után megtörténik, ez a bűnügyi nyilvántartásba vételt jelenti: fényképet, ujjlenyomatot, tenyérlenyomatot és testmagasság-mérést. Ez független attól, hogy a személyi szabadságától megfosztják-e az illetőt.
Három ok miatt kérhető a letartóztatás
Ha a gyanúsítás közlése után úgy döntenek, hogy fennáll valamilyen bírói engedélyhez kötött kényszerintézkedés esélye, akkor őrizetbe is vehetik a gyanúsítottat. Az őrizet legfeljebb 72 óráig tarthat, ezen belül a bírónak döntenie kell a szabadlábra helyezésről vagy valamilyen bírói kényszerintézkedés alkalmazásáról.
Az ügyész a letartóztatást három okból indítványozhatja: a szökés, elrejtőzés veszélye, a bizonyítás meghiúsításának veszélye, valamint a bűnismétlés veszélye miatt. A konkrét ügyben nagy valószínűséggel a szökés, elrejtőzés veszélye jöhet szóba. Ha a bíró nem ért egyet az ügyészséggel, az illetőt szabadlábra kell helyezni, és szabadlábon védekezik tovább.
Ügyelet ünnepnapokon is
A döntés várhatóan október 23-án, nemzeti ünnepen születik meg, ami Hack Péter szerint nem szokatlan, mert a határidő órákban van meghatározva, a bíróságok pedig szombaton, vasárnap és ünnepnapokon is tartanak ügyeletet.
Az őrizetet általában a rendőrség fogdáján hajtják végre, de ha minden fogda foglalt, vagy ugyanabban az ügyben többeket vesznek őrizetbe, akkor más kapitányságra vagy már az őrizet idejére büntetés-végrehajtási intézetbe vihetik őket.
Saját ruha, ellenőrzött levelek
A letartóztatottak saját ruhájukat viselhetik, és a körlet takarításán kívül munkavégzésre nem kötelezhetők, önként azonban vállalhatnak munkát. A védőjükkel szóban és írásban, ellenőrzés nélkül tarthatják a kapcsolatot. A hozzátartozók közül csak azokkal érintkezhetnek, akikkel a kapcsolattartást az eljáró nyomozó hatóság vagy ügyészség engedélyezi, velük is csak ellenőrzés mellett, a leveleket pedig ellenőrzik.
A nyomozási bíró a letartóztatást legfeljebb egy hónapra rendeli el, a döntés ellen a törvényszéknél lehet fellebbezni. Egy hónap múlva az iratok alapján vizsgálják felül, és legfeljebb három hónappal hosszabbítható meg, egészen a vádemelésig. A bíró a letartóztatás helyett bűnügyi felügyeletet is elrendelhet, ennek legszigorúbb formája a lakás elhagyásának tilalma, akár nyomkövetővel.
Kiadatási eljárás külföldön
A nemzetközi körözés számítógépes rendszerébe felkerülnek a keresett személy adatai és a keresés okai. Ha bárhol igazoltatáskor vagy útlevél-ellenőrzéskor kiderül, hogy valakit köröznek, a helyszínen őrizetbe veszik, és indul a kiadatási eljárás, amelynek során a kiadatási őrizet 72 óránál tovább is tarthat. Ha például Dubajban fogják el az illetőt, a magyar hatóságok diplomáciai úton kérik a kiadatást, amiről helyben egy bíróság dönt; ez az elfogás után akár heteket, rossz esetben hónapokat is igénybe vehet.
Gazdasági csalás, nem hűtlen kezelés
Hack Péter szerint az ügyészség közleménye alapján az eljárás, amelyben Matolcsy Györgyöt őrizetbe vették, nem azonos a hűtlen kezelés miatt évek óta folyó MNB-eljárással. Az ügyészség állítása szerint az elnöki mandátum lejártát megelőző napokban hamis okiratokkal színlelt szerződést kötöttek, amelynek célja az volt, hogy az MNB által létrehozott alapítványok fölött továbbra is a Matolcsy család vagy maga az elnök megőrizze a befolyást, és így profitot szerezzen az alapítvány befektetéseiből. Ez nem hűtlen kezelés, hanem gazdasági csalás, amelyhez az ügyészség szerint hamis okiratokat is felhasználtak.
A jogász szerint ez nem kis ügy, mert a különösen jelentős vagyoni hátrány 500 millió forint fölötti értéket jelent. Matolcsy Györgyöt és mindenki mást megillet az ártatlanság vélelme, az állításokat az eljárás során kell alátámasztani, végül a bíróság dönt.
91,8 milliárd forint lefoglalva
A hatóságok májusban azt közölték, hogy az MNB-ügyben 91,8 milliárd forintnyi vagyont foglaltak le. Ez lehet ingatlan, ingóság, autó, festmény, értékpapír, ékszer vagy külföldi befektetés, minden, ami pénzzé tehető; ezeket lefoglalják vagy zár alá veszik, így nem lehet forgatni, értékesíteni, eltüntetni őket. Ez nem jelenti azt, hogy a teljes vagyon elkobzásra kerül, arról a bíróság dönt, hogy teljes vagy részleges vagyonelkobzást rendel el, vagy csak a bűncselekménnyel okozott kár értékéig koboz el vagyont.
