Magyar Péter a megyei közgyűlések megszüntetését készíti elő
Az Országgyűlés keddi döntése értelmében visszatérnek a megyék és a kormánymegbízottak, ezzel lezárul a vármegyék és a főispánok rövid életű időszaka. Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy már dolgoznak azon a törvényjavaslaton, amely a megyei közgyűlések megszüntetését és a rendszer teljes átalakítását célozza.
A sietség aligha véletlen. A magyar politikatörténetben komoly hagyományokkal rendelkező átnevezésnek gyakorlati jelentősége nincs, a megye–vármegye körüli vita mégis fontos politikai igazodási ponttá vált. Ez a polémia vélhetően most lezárul, mivel a miniszterelnök gyakorlatilag a megyerendszer felszámolására készül, folytatva azt, amit a Fidesz elkezdett.
A megyei önkormányzatok fokozatos kiüresedése
A vármegyék, avagy megyék hatásköreinek elvonása 1945 óta gyakorlatilag folyamatos. A több évszázados vármegyei hagyományra épülő, önigazgató rendszer a második világháborút követően már csupán az államhatalom helyi szerveként működött. A rendszerváltás után megszűnt a települések és a megye közötti alá-fölérendeltség is.
Az eljelentéktelenedés a második Orbán-kormány alatt folytatódott: a megyéktől elkerült az egészségügyi, oktatási, szociális, gyermekvédelmi és kulturális intézmények fenntartása, valamint az ezekhez kapcsolódó vagyon jelentős része. A megyei önkormányzatok így lényegében területfejlesztési, területrendezési és koordinációs feladatokat ellátó szervezetekké váltak.
A folyamatosan terjeszkedő, egyre több hatáskört és bevételt központosító állam hosszú évtizedeken át módszeresen nyirbálta a megyék feladatait és forrásait, a nagy múltú magyar (vár)megyerendszert pedig lassan szinte puszta földrajzi fogalommá tette. A Fidesz 2023-ban visszahozta a vármegye és a főispán elnevezést, ám valódi tartalommal nem töltötte meg ezeket, egyetlen korábbi érdemi jogkört sem kaptak vissza a vármegyék.
A közgyűlések megszüntetésének valódi célja
Bár a közvélemény jelentős részét jobban foglalkoztatja a (vár)megye-táblák kicserélése, a közgyűlések megszüntetéséről szóló kijelentés ennél jóval fontosabb. „A megyei önkormányzatokat a Fidesz teljesen kiüresítette. Ma már csak a szétesett ellenzék tízmilliárdos kifizetőhelyeként szolgálnak. Jelen formájában a rendszer teljesen feleslegessé és okafogyottá vált” – írta Facebook-bejegyzésében a miniszterelnök, amit később a parlamentben is megerősített.
A megyei közgyűléseknek nincsenek tiszás tagjai, a párt ugyanis nem állított vármegyei listákat, csak a fővárosi közgyűlésbe jutottak be a képviselői. A korábbi kormánypártok és az óellenzék számára a települési önkormányzatok mellett ezek jelentik az utolsó jelentősebb politikai bástyákat. A közgyűlések ugyanakkor választott testületek, mandátumuk 2029-ig szól, így idő előtti megszüntetésük súlyos alkotmányjogi kérdéseket vet fel.
A választási igazgatás területi rendszerének átalakítása
A látszólag súlytalan közgyűlések más miatt is útban lehetnek. A területfejlesztési feladatok, vagyis részben a pályázati források fölötti rendelkezés mellett kevésbé ismert tény, hogy a választási igazgatás területi és helyi szintje szorosan kapcsolódik az önkormányzati hivatali rendszerhez, gyakorlatilag erre épül.
A (vár)megyei illetőségű területi választási irodák vezetői ugyanis a megyei jegyzők, akiket a megyei közgyűlés elnöke nevez ki, pályázat útján, határozatlan időre. A megyei jegyzők készítik fel a települési jegyzőket a választásokra és felelnek a választások lebonyolításának rendkívül összetett feladatáért, így a választási igazgatás területi szintjének kulcsszereplői.
A megyei önkormányzati rendszer átalakítása szükségképpen magával hozza a választási igazgatás területi rendszerének átalakítását is – s így a közgyűlések megszüntetése már egészen más színezetet kap. Felmerül a kérdés: mi lesz a megyei jegyzőkkel, ki választja vagy nevezi ki őket, és mi lesz magukkal a megyékkel?
Addig persze lehet tovább vitatkozni azon, kell-e a megye elé a „vár”, vagy sem. A valódi kérdés viszont lassan már az, hogy egyáltalán váras, vagy vármentes megyék lesznek-e.
