A pokol lángjai másfél hónapig nyaldosták Délvidék természeti kincsét
A forró nyáron kitört tűz akár visszafordíthatatlan ökológiai katasztrófát is okozhat Európa egyik jelentős homokvidéki ökoszisztémájában, a Delibláti-homokpusztán.
Délvidék ragyogó ékessége, a Delibláti-homokpuszta mintegy 35 ezer hektáron elterülő különleges természetvédelmi terület. Homokdűnék, sztyeppek, erdők és más élőhelyek sajátos mozaikja. A Belgrádi Egyetem Biológiai Kara szerint a területen – a madárfajokat nem számítva – több mint 180 védett növény- és állatfaj él.
Az első füst
Az első tüzet július 21-én, 13 órakor észlelték. A Vajdaság Erdői Közvállalat tűzészlelő kamerarendszere a Delibláti homok–Vrela nevű gazdasági egység két szakaszán érzékelte a tüzet. Kezdetben talajszinten terjedő erdőtűzről volt szó. A riasztás után tíz erdészeti dolgozó érkezett négy kisebb tűzoltójárművel, mellettük Kevevára, Fehértemplom és Pancsova hivatásos tűzoltói, valamint önkéntesek is bekapcsolódtak. A tüzet még aznap este sikerült lokalizálni.
Augusztus ötödikén elszabadult a pokol
Augusztus 2-án ismét fellángolt a tűz, de ismét sikerült lokalizálni. Augusztus 5-én azonban minden megváltozott. A Vajdaság Erdei beszámolója szerint a szél olyan gyorsan felkapta és terjesztette a lángokat, hogy azok körbezárták a dolgozókat. Egy mérnök könnyebben megsérült.
Augusztus 6-án a tűz már mintegy 940 hektárt érintett. A szárazföldi egységek mellett több szerb helikoptert – köztük Kamov Ka-32-est, H215 Super Pumát és H145-öst – is bevetettek. Augusztus 17-i adatok szerint 3960 hektár vált érintetté, ebből 3111 hektár erdő volt. Dejan Šabić, a Belgrádi Egyetem Földrajzi Karának professzora mintegy négyezer, tűz sújtotta hektárról számolt be, ami nagyobb terület, mint Monaco. Šabić szerint az állam reagálása „lassú, nehézkes és szervezetlen” volt.
Nemzetközi segítség
Oroszország augusztus 19-én rendelkezésre bocsátotta az Il–76-os tűzoltó repülőgépet, amely egyszerre akár 42 tonna vizet is képes ledobni. Augusztus 21-én Szerbia aktiválta az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusát. Négy, a rescEU stratégiai tartalékhoz tartozó Black Hawk helikopter érkezett: kettő Csehországból, egy Romániából, egy pedig Szlovákiából. Németország és Románia szárazföldi tűzoltóegységei is bekapcsolódtak, a nemzetközi kontingens 124 tűzoltóból és 39 járműből állt.
Augusztus 25-én tizenkét hivatásos magyar tűzoltó és négy speciális jármű indult a Delibláti-homokpusztára. A kontingens augusztus 27-én állt munkába, elsősorban a rezervátum északi irányban áthaladó útjának védelmét látta el. A csapat szeptember elsején fejezte be küldetését.
Politikai visszhang
Aleksandar Vučić szerb elnök augusztus 23-i látogatásán kijelentette: „Mi vagyunk a tűzoltás európai nagyhatalma”. Szavai szerint Szerbia kis ország létére európai viszonylatban rendkívül jól felszerelt. Kijelentése nemtetszést váltott ki, hiszen ekkor már több mint egy hónapja égett a homokpuszta.
Mi maradt a tűzvész után?
A Belgrádi Egyetem biológusai szerint a terület helyreállítását nem lehet egyszerűen a korábbi erdős állapot mechanikus visszaállításaként elképzelni. A károk részletes felmérése akár egy évet is igénybe vehet, az újratelepítésnél három-öt éves megfigyelési időszakra lehet szükség. A jövőben egyes őshonos és kevésbé tűzveszélyes fajok – például kőris, tölgy vagy nyír – nagyobb szerepet kaphatnak, míg a fekete fenyő és akác telepítését újra kell gondolni.
A Delibláti-homokpusztát sújtó tüzet szeptember 15-én sikerült megfékezni.
