Súlyos válságban a magyar pszichiátriai és addiktológiai ellátás
Július elsejétől Szekeres György Tibor, a Magyar Pszichiátriai Társaság korábbi vezetője látja el a mentális egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséért felelős miniszteri biztos feladatait. A szakember szerint a hazai pszichiátriai és addiktológiai ellátás válságban van, és bár pszichiáterként jól ismeri az ellátórendszert, nemrégiben maga is megdöbbent, amikor egy vidéki egyetem pszichiátriai klinikáján mindenhol rácsokat látott, miközben az alapvető betegbiztonsági intézkedések hiányoztak.
A miniszteri biztos szerint a magyarországi pszichiátriai ellátás nem magától sorvadt el, ebben aktív ráhatás is közrejátszott. Az elsődleges terület, amelynek rendbetételéhez haladéktalanul hozzákezdtek, a gyermekpszichiátria: kilenc megyében nincs gyermekpszichiáter, így egy evészavarral vagy önsértéssel küzdő gyermek szüleinek gyakran 150-200 kilométert kell utazniuk a legközelebbi egyetemi centrumig vagy a fővárosig az ellátásért. Bár a miniszteri biztos büdzsével nem rendelkezik, két évre szóló működési ideje alatt reményei szerint új gyermekpszichiátriai ellátóhelyek jönnek létre, a felnőttellátás pedig javul.
A harmadik nagy terület, amiért felel, az addiktológia. Elmondása szerint az elmúlt évtizedekben a szenvedélybetegségek ellátásának struktúráját lebontották, a prevenciós programok megszűntek, és mindössze 2-3 helyen folyik akut addiktológiai ellátás, holott minden megyei kórházban szükség lenne erre. Ma ez a feladat is többnyire a pszichiátriai osztályokra hárul.
A miniszteri biztos beszélt többek között az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, közismertebb nevén a Lipót 2007-es bezárásának következményeiről, a pszichiátriát és az ott dolgozókat övező stigmákról, valamint a depresszió társadalmi-gazdasági terheiről is. Emellett egy hétfői megbeszélésen sikerült elsimítani a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár és a Magyar Gyermekpszichiátria és Társszakmák Társasága közti nézeteltérést.
