Japán falu őrzi Jézus sírjának legendáját
Egy mindössze kétezer lakosú japán faluban, Singóban azt tartja a helyi legenda, hogy Jézus nem halt meg a kereszten, hanem Japánba menekült, családot alapított, földművesként élt, és 106 éves korában halt meg. Történelmi bizonyíték erre nincsen, és a helyiek sem feltétlenül hiszik el a történetet, Krisztus sírját mégis évtizedek óta őrzik, sőt minden évben fesztivált rendeznek a monda köré.
A legenda szerint Jézus helyett testvére, Isukiri vállalta a kereszthalált, ő pedig Japánba menekült. Az Aomori prefektúra erdős hegyei között fekvő Singó közelében egy Tomb of Christ feliratú tábla mutatja az irányt. A helyi történet szerint Jézus rizst termesztett, megházasodott, gyermekei születtek, és a falu egyik dombján nyugszik.
A legenda alapja az úgynevezett Takenoucsi-dokumentumok, amelyekről azt állítják, hogy több ezer évesek, de csak az 1930-as években kerültek elő, amikor egy Takenoucsi Kijomaro nevű vallási vezető azt mondta, segítségükkel megtalálta Jézus sírját. Az eredeti iratok állítólag a második világháborúban megsemmisültek, másolataik a singói múzeumban megtekinthetők. A történészek nem tekintik hitelesnek ezeket az iratokat.
A falu melletti dombon két földhalom áll, mindkettőt fehér kerítés veszi körül és nagy fakereszt jelöli. A legenda szerint az egyik Jézus sírja, a másikban a helyette kereszthalált vállaló testvérének egyik fülét és egy hajtincsét temették el.
Singó 1996 óta múzeumot is működtet a legendáról, 1964 óta pedig minden év júniusában megrendezik a Kirisuto Matsurit, a Krisztus Fesztivált. A ceremóniát sintó pap vezeti, aki imákat mond és szent faágakat ajánl fel a sírnál. Hagyományos japán zenészek és táncosok lépnek fel, kimonóba öltözött asszonyok pedig a Nanyadoyara nevű helyi táncot járják a két sírhalom körül. A helyiek ezt nem tekintik vallási összejövetelnek, Bibliát nem olvasnak, keresztény istentiszteletet nem tartanak.
A múzeumban arra kérik a látogatókat, hogy ne azon töprengjenek, igaz vagy hamis-e a történet, hanem egyszerűen legendaként tekintsenek rá. Keresztény látogatók is érkeznek a faluba, vannak, akik zarándoklatként élik meg az utat. Japán lakosságának csak 1-1,5 százaléka keresztény, a falu számára Krisztus alakja elsősorban nem vallási alakot, hanem generációkon át öröklődő helyi történetet jelent.
A kutatók szerint félrevezető az a megközelítés, miszerint összemossák a kereszténység egyik legfontosabb alakját a sintó vallással. Sokkal inkább arról van szó, hogy egy kultúrájukon és vallásukon kívülről érkező történetet beillesztettek a halottakról való megemlékezés hagyományos formái közé. A kétezer fős település népességfogyással küzd, a turizmus pedig gyengén teljesít, így a legenda marketingértéke jelentős lehet.
