Vagyonadó: a 2026-os vagyon után is fizethetnek a magyarok
Magyar Péter miniszterelnök kedden jelentette be, hogy 2027. január 1-jétől vagyonadót vezetne be a kormány. Az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonra 1 százalékos, a százmilliárd forint feletti részre pedig 1,5 százalékos adó vonatkozna. A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet alapján már a 2026. december 31-én fennálló vagyoni helyzet után is keletkezhet adókötelezettség. A Pénzügyminisztérium négy év alatt 800 milliárd forint többletbevételt vár az új adónemtől, és 15 ezer érintett magánszeméllyel, valamint 2000 vagyonkezelési adóalannyal számol.
A szabályozás 2026. december 15-én lépne hatályba, az első adót 2027. augusztus 31-éig kellene bevallani és megfizetni. A rendszer nem időarányos: kizárólag az év végi vagyoni állapot számít. A házastársak vagyonát külön kezelik, mindkettőjüknél külön érvényesülhet az egymilliárd forintos küszöb, a kiskorú gyermekek vagyona viszont bizonyos esetekben a szülő adóalapjába kerülhet.
A bizalmi vagyonkezelésbe vagy magánalapítványba helyezett vagyon önálló vagyonadó-alanyként jelenhet meg, és a külföldi struktúrák is belföldi adóalanynak minősülhetnek, ha tényleges irányításuk Magyarországon történik. A külföldi társaságon keresztül tartott vagyon sem feltétlenül kerüli el az adót.
Az adóalap széles: a szokásos háztartási ingóságok kívül maradnak, de a nagy értékű műtárgyak, gyűjtemények, ékszerek és a meghatározott értékhatár feletti gépjárművek bekerülhetnek. A saját használatú ingatlan sem mentes automatikusan. Az ingatlanok értékelésénél elsőként a tárgyévet megelőző 12 hónapon belüli ügyleti értéket kell figyelembe venni, ennek hiányában legfeljebb tíz évvel korábbi ügylet indexált értékét, majd a NAV tömeges értékelési modelljét, végső esetben független szakértői forgalmi értéket. A külföldi ingatlanoknál a szerzéskori értékből indulnak ki, évi 3 százalékos vagy a helyi hivatalos árindexszel való növeléssel.
A nem tőzsdei cégek értékelése a könyv szerinti saját tőke egyharmados és az elmúlt három év átlagos adózott eredménye kétharmados súlyával történik, 15 százalékos tőkésítési rátával. Egy 300 millió forint saját tőkéjű és 900 millió forint átlagos eredményű cég 100 százalékos üzletrészénél így 4,1 milliárd forintos számított érték adódhat, ami évi 31 millió forint vagyonadót jelenthet.
A külföldre költözés önmagában nem szünteti meg a magyar vagyonadó-kötelezettséget. Hazai adóügyi illetőségű marad az a magyar állampolgár, aki nem él legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények országonként eltérően rendezik a vagyoni adóztatást, ezért a költözés következményeit minden esetben a konkrét vagyoni helyzettel együtt kell vizsgálni.
A bevallás során a vagyonelemeket külön-külön kell feltüntetni azonosítási adatokkal, számított értékkel, az alkalmazott értékelési módszerrel, valamint a levont tartozásokkal és adócsökkentő tételekkel. A NAV kalkulátort biztosítana, adóelőleget nem kell fizetni. A részletes vagyonleltár összeállítása akár hónapokig is eltarthat. A külföldön ugyanarra a vagyonra megfizetett adó legfeljebb a magyar vagyonadó összegéig vonható le, az ingatlanra fizetett helyi adó és a gépjárműadó szintén levonható. Az év végi vagyonátrendezés csak valós gazdasági vagy családi indokkal kockázatmentes.
