Bestseller idézi fel Thatcher Angliáját és a Hasfelmetsző korát
Jennie Godfrey regénye 2024-ben debütált Angliában The List of Suspicious Things címmel, magyarul 2026-ban jelent meg Nekem ez gyanús címmel. A kötet Nagy-Britanniában szinte azonnal a Sunday Times eladási listájának élére került, és a szerzőt az év egyik legmeghatározóbb elsőköteteseként ünnepelte a brit könyvpiac.
A brit szaksajtó elismeréssel fogadta a művet. A The Guardian azt emelte ki, hogy Godfrey mesterien illeszti a felnőtté válási történetet a legújabb kori brit történelem egyik legsötétebb fejezetének éveibe anélkül, hogy elbagatellizálná a valódi áldozatok emlékét. A The Times szerint a kötet az elveszített ártatlanság és a kisközösségi szolidaritás találkozása. A kritikai fogadtatás ugyanakkor a debütáló regényekre jellemző témahalmozás veszélyeire is figyelmeztet: a faji gyűlölet, a családon belüli erőszak, a gyerekmunka emlékezete és a mentális betegségek egyaránt jelen vannak a könyvben.
Margaret Thatcher gazdaságilag leépülő Angliája
A regény 1979-ben, Yorkshire-ben játszódik, amikor Margaret Thatcher miniszterelnökké választása fájdalmas társadalmi átalakulásokat indított el Nagy-Britanniában. Godfrey az észak-angliai munkásosztálybeli kisközösségek lecsúszását idézi meg. A nosztalgikus díszletek mögött a gazdasági stagnálás, a szegpénység és a kilátástalanság mindennapi valósága tárul fel, a gazdasági összeomlás pedig a szereplők cselekedeteit alapvetően meghatározó tényező. A lepusztult gyárépületek, köztük az elhagyatott Healy Mill az ipari múlt nyomasztó örökségét hirdetik. Ebben a közegben London és Anglia déli része elérhetetlen, biztonságos mítoszként jelenik meg. A főszereplő kislány, Miv édesapja, Austin a családi egzisztencia felbomlásától és a bűnözéstől való félelmében fontolgatja az elköltözést.
Gyermeki nyomozás a Yorkshire-i Hasfelmetsző után
A nagy képzelőerővel bíró Miv és legjobb barátnője, Sharon elhatározzák, hogy a rendőrség tehetetlenségét nem tűrve maguk kezdenek nyomozni a sorozatgyilkos után, aki rettegésben tartja a késő hetvenes évek Angliáját. A lányok listát készítenek a környezetükben élő, szerintük gyanús emberekről, és gyerekes eszközeikkel igyekeznek tisztázni a múltjukat és jelenüket. A Yorkshire-i Hasfelmetsző (Peter Sutcliffe) éveken át tartó ámokfutása teszi elviselhetetlen szorongássá a gazdasági válság nyomottságát. Godfrey leírásában a gyilkos a nők elleni erőszak szisztematikus figuráját testesíti meg, akinek jelenléte miatt a nők mozgástere beszűkül, az utcákra boruló sötétség pedig kollektív paranoiát szül. Miv abban a naiv hitben kezdi meg a szomszédság megfigyelését, hogy ha sikerül azonosítaniuk a gyilkost, megszűnik a fenyegetés, a családja nem költözik el, és az édesanyja, aki két éve katatón némaságba süllyedt, visszanyeri a hangját. A történet arra a társadalmi képmutatásra is utal, hogy miközben a közösség a külső támadótól retteg, a zárt ajtók mögött mindennapos a családon belüli erőszak és a nők elnyomása.
Faji feszültségek és a szélsőjobboldal ébredése
Godfrey társadalomábrázolásának éles vonulata a hetvenes évek végi brit kirekesztő politika és a nyílt idegengyűlölet feltárása. A gazdasági bizonytalanság és a munkásosztályon belüli frusztráció táptalajt biztosít a fehér szélsőjobboldal, különösen a Nemzeti Front eszméinek terjedéséhez. A faji előítéletek elsődleges céltáblája a pakisztáni származású Omar, aki a helyi kisboltot viszi, és fia, az iskolai osztályelső Ishtiaq. A bevándorló közösség elleni zaklatás a helyi fiatalok, köztük Richard Collier radikalizálódásában ölt testet. A szélsőjobboldali szimbólumok fokozatosan jelennek meg a település közterein, majd brutális erőszakban tetőznek, amikor felgyújtják Omar üzletét. A faji alapon kirekesztettek kettős veszélyben élnek: egyszerre kell tartaniuk a sorozatgyilkostól és saját szomszédaik gyűlöletétől.
A gyermeki nyomozás felnőtt tragédiákba torkollik
Ahogy a történet halad előre, Miv és Sharon nyomozása eltávolodik az eredeti céltól, és a kislányok akaratlanul is saját mikrokörnyezetük elhallgatott titkaira bukkannak. A lista minden szereplője egy-egy elfedett társadalmi vagy egyéni traumát hordoz. A regény tragikus csúcspontja a Healy Mill elhagyatott épületében bontakozik ki, ahol a szélsőjobboldali erőszak és a gyermeki kíváncsiság végzetesen találkozik. Sharon halála a felnőtté válás legdrasztikusabb lezárása, Miv pedig azzal szembesül, hogy olyan folyamatokat szabadított el, amelyeket nem tudott ellenőrzése alatt tartani.
A Nekem ez gyanús a kisközösségi traumák, a faji feszültségek és a nőellenes erőszak komplex szintézisét nyújtja, mélyen beágyazódva az 1970-es évek végi Nagy-Britannia történelmi valóságába. A történet kicsengése a katasztrófa ellenére sem teljesen sötét: Sharon halála és a Hasfelmetsző későbbi elfogása után a közösség megmaradt tagjai rendszeres találkozóikon ápolják az elveszítettek emlékét, feloldva az évtizedes elszigeteltséget és a hallgatás kultúráját.
