Mi Hazánk Mozgalom: A Fidesz és Közöttünk Nincs Politikai Szövetség
A Mi Hazánk Mozgalom az állambiztonsági múlt feltárását sürgeti, hangsúlyozva, hogy a Fidesz nem számolt el teljes körűen az egykori ügynökaktákkal. 2026. július 10-én Novák Előd, a párt alelnöke, módosító javaslatot terjesztett a parlament elé az „ügynöklistákkal” kapcsolatban, amelyet el is fogadtak. Novák egyértelműen jelezte, hogy a két párt között nincs sem szövetség, sem egyetértés az ügyben, holott a Tisza törvény értelmében a Fidesznek és a Mi Hazánknak közösen kellene két személyi javaslatot előterjesztenie.
Az alelnök kritikája szerint az állambiztonsági múlt értékelésében jelentős eltérések mutatkoznak a két párt között. Novák Előd kiemelte, hogy a Fidesz soraiban olyan személyek is megtalálhatók, akik valamikor állambiztonsági ügynökként tevékenykedtek, mint például Martonyi János és Tasnádi László, akik III/II-es ügynökök voltak. Az ilyen háttérrel rendelkező egyének esetlegesen zsarolhatóak a múltjukkal, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.
Továbbá, a közleményben említett Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője, szintén III/III-as ügynök volt, ami különös ellentmondást jelent a magyar szuverenitás védelmezése és állami pozíciók betöltése között.
A Mi Hazánk Mozgalom vezetője hangsúlyozta, hogy „sem szerelem-, sem érdekházasság nincs a Fidesz és a Mi Hazánk közt”, ami újabb érvet jelent a két párt közötti politikai távolságra. Ezzel a politikai helyzettel a párt nyilvánosan felhívta a figyelmet a múlt béklyójára, amely továbbra is kihatással van a jelen politikai diskurzusára.
Az események és nyilatkozatok tehát egyértelműen jelzik, hogy a Mi Hazánk Mozgalom nemcsak politikai szerepet játszik, hanem aktívan részt vesz a magyar társadalom múltjával és jelenével járó vitákban, kihangsúlyozva a tisztánlátás igényét a politikai diskurzusban.
