Milliárdokat érint az ADHD és a depresszió: Magyarország élen jár a megoldásokban
A WHO becslése szerint a világon körülbelül 1,3 milliárd ember, vagyis a Föld népességének 16%-a él valamilyen fogyatékossággal. Az előrejelzések szerint 2040-re a népesség 4,5%-a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD), míg 3,8%-a súlyos depresszióban szenved majd. Ezek a figyelemfelkeltő adatok világosan mutatják, hogy a következő évtizedekben az idegrendszeri és pszichiátriai kórképek, a rehabilitációs lehetőségek, és az emberi képességek helyreállítását célzó technológiák globális innovációs területekké válnak.
A globális bionikapiac, amely a rehabilitáció teknológiáira és új eszközökre épít, várhatóan 2025-re eléri a 8,2 milliárd dollárt, és 2033-ra akár 17,5 milliárd dollárra nőhet. E folyamatban rendkívül fontos szerepet játszanak azok a szakemberek, akik ismerik a biológiai rendszerek működését és a mérnöki elveket egyaránt. Magyarország kiemelkedő szereplővé vált a bionikai oktatás és a kapcsolódó szakértelem révén, amely a 2000-es évek óta fejlődik dinamikusan. Az info-bionika területe, amely a legfiatalabb és leggyorsabban fejlődő tudományágak közé tartozik, jelentős ipari háttérrel bír, és sok orvosi képalkotó, rehabilitációs eszköz fejlesztésével foglalkozó cég is hasznosítja innovációit.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán a tudományos kutatások és oktatás egyaránt kiemelt hangsúlyt fektet a biológiai rendszerek és technológiai eszközök összekapcsolására. Az itt folyó munka során a hallgatók megismerkednek a klinikai realitásokkal is, hogy mérnöki szempontokat integráljanak a mindennapi orvoslásba. Hillier Dániel, az egyetemi adjunktus és kutatócsoport vezető hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen, hogy az orvosok és mérnökök képesek legyenek együttműködni és megérteni egymás munkamódszereit.
A neurális technológiák ternetje mára a tudomány egyik legkomplexebb mérnöki kihívásává vált. Iván Kristóf, egyetemi docens kiemeli, hogy az élő rendszerek komplexitása és a digitális eszközök precizitása közötti kapcsolat megteremtésében rendkívül fontos, hogy olyan szakemberek dolgozzanak együtt, akik mindkét világ működését értik. A képzés keretein belül a hallgatók olyan eszközöket és rendszereket fejlesztenek, amelyek képesek valós idejű biológiai adatokat elemezni, valamint újgenerációs rehabilitációs technológiákat létrehozni, beleértve az agy-gép interfészeket és bionikus protéziseket.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem ITK kutatási központjai nemcsak a szakemberek képzését szolgálják, hanem Magyarország globális versenyképességét is erősíthetik az egészségipari és medtech ökoszisztémában. Az itt végzett kutatások és fejlesztések révén egyre inkább a középpontba kerül a hazai bionikai ipar, amely hosszú távon hozzájárul a társadalmi jólléthez is.
