Nagy bajban Robert Fico kormánya, félelmükben a magyarokba is hatalmasat rúgtak
Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke a koalíciós viták lecsillapításával és a lázadozó képviselők megnyugtatásával próbálja fenntartani kormányának többségét, miközben pártja, a Smer és koalíciós partnerei egyre népszerűtlenebbek. Politikai feszültségek közepette elfogadták a Benes-dekrétumok megkérdőjelezését kriminalizáló törvényt, amely a második világháború után a magyar és német kisebbségek kollektív felelősségét és jogfosztottságát szabályozta.
Fico negyedik kormánya 2023-ban került hatalomra, amikor előrehozott választásokat tartottak. Az elmúlt két év jelentős része a koalíciós partnerek között kialakult feszültségek kezeléséről szólt. Mindeközben Fico pártja egyre inkább veszít népszerűségéből: a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Smerre már csak 18% szavazna, míg a legerősebb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákiáért 23%-on áll.
A kormány számára aggasztó, hogy egyik koalíciós társa, a Hlas támogatottsága is drámaian csökkent. A szélsőséges nézeteiről ismert SNS pedig már az ötszázalékos küszöb alatt található. A politikai elemzők, mint Kolek Zsolt, megjegyzik, hogy a Fico kormánya által tett választási ígéretek, miszerint kevesebb belső konfliktust ígértek, eddig nem teljesültek, és a veszekedések domináltak.
Kolek Zsolt szerint Fico okos vezetőként háttérben kezeli a problémákat, nem hozza nyilvánosságra a belső viszályokat, ami egyfajta stabilitást kölcsönöz a kormánynak. Azonban a kormánykoalíció 2024 őszére megbénult, amikor kevesebb mint 76 képviselő támogatta a törvénymódosításokat a parlamentben. Ekkor Szlovákia közel került az előrehozott választásokhoz, de Fico átmenetileg megnyugtatni tudta a lázadozó képviselőket, így a látszólagos rend helyreállt.
2025. június 26-án a kormány elfogadott egy törvényt, amely súlyos büntetést, akár hat hónap börtönt is kiszabhat a Benes-dekrétumok megkérdőjelezéséért. Ez a jogszabály a második világháború után a német és magyar kisebbségek kollektív bűnössé nyilvánítását rögzíti, valamint vagyonelkobzást és kitelepítéseket szabályoz.
Kolek Zsolt szerint a törvény célja politikai eszközként szolgálhat, hiszen a kormány a nehéz helyzetében olyan ügyet keresett, ami a szlovákok széles többsége számára elfogadható. A törvény általában a belpolitikai küzdelmek tüzét szítja, amely váratlanul újra felszínre hozza a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos érzékeny kérdéseket. Sok felvidéki magyar számára pedig ez a lépés újraélesztheti a történelmi igazságtalanságok iránti érzékenységüket, és előmozdíthatja a következő választásokra való aktivizálódásukat.
A helyzet különösen érdekes, mivel sok magyar választó már apátiában szenvedett, és legutóbb a felvidéki magyarság körében 40%-uk a szlovák pártokra szavazott. A Progresszív Szlovákiáért párt nem véletlenül kezdett kampányolni Dél-Szlovákiában, hogy újra a köztudat előterébe hozza a Benes-dekrétumokat. Az elemzők megkérdezik, hogy miért szükséges 2025-ben egy nyolcvanéves jogszabályt újra elővenni, és miért kell büntetni annak megkérdőjelezését, ami a kisebbségi közösségek jogbiztonságára és a múlt feldolgozására is érzékeny kérdéseket vet fel.
Forrás: index.hu/kulfold/2025/12/13/szlovakia-robert-fico-benes-dekretumok-felvideki-magyarsag/
