Nagytakarítás az egyetemi alapítványoknál: 924 millió forint lehet a vezetőcserék ára
Szinte a teljes vezetői garnitúrát lecserélték azoknál az egyetemi alapítványoknál, amelyeket kevesebb mint egy év múlva maga az állam szüntet meg. A kuratóriumokban és a felügyelőbizottságokban összesen 168 helyet töltöttek be, amivel a tagság 98 százaléka lecserélődött.
Az új kuratóriumokra egyszerre vár átvilágítás, vagyonvédelem és a rendszer felszámolásának előkészítése. A pályázati feltételek szerint a tagok legalább havi bruttó 500 ezer forint javadalmazást kapnak, ami a 168 tisztséggel és 11 hónappal számolva legalább 924 millió forint bruttó tiszteletdíjat jelenthet.
Több mint 1200 jelentkezés, rövid mandátum
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közlése szerint a nyári, nyílt pályázatra több mint 1200 jelentkezés érkezett, közülük 660 felelt meg a tartalmi és formai követelményeknek. A kinevezett tagok mandátuma 2026. szeptember 1-től 2027. augusztus 1-ig tart, feladataik jelentős része pedig átmeneti, ellenőrzési és megszüntetési természetű.
Az egyetemi alapítványok 2027. augusztus 1-jén megszűnnek. Addig az alapító okiratokat úgy módosítják, hogy a kuratóriumok jogkörei a törvényi minimumra szűküljenek, több lényeges döntés pedig visszakerüljön az alapítói jogokat gyakorló államhoz.
A szakértő szerint a személycsere önmagában kevés
Podruzsik Szilárd közgazdász szerint a valódi kérdés nem az, hogy új nevek kerültek-e a testületekbe, hanem az, hogy átalakulnak-e a döntési és felelősségi viszonyok, nő-e az egyetemek önállósága, és marad-e mérhető közpénzügyi eredmény a tizenegy hónapos átmenet végén.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a szenátusok pályázók rangsorolásába való bevonása önmagában még nem bizonyítja az akadémiai önkormányzás erősödését. Ha a testület lényegében az aktuális egyetemi vezetés álláspontját közvetíti, az új kiválasztási rendben is tovább élhetnek a korábbi hatalmi viszonyok.
Mérhető eredmények és felelősségi változások kellenek
Podruzsik Szilárd szerint az értékeléshez előre rögzített és utólag ellenőrizhető mutatókra lenne szükség: például a feltárt kockázatok értékére, az elkerült veszteségek összegére, a felülvizsgált szerződések számára és a 2027 után felálló rendszer működési költségére.
Az adófizetők szempontjából nemcsak az számít, mennyibe kerül a kuratóriumok utolsó tizenegy hónapja, hanem az is, milyen pénzügyi és társadalmi eredmény marad utánuk. Ha a kuratóriumok eltűnése után lényegében ugyanazok a döntési viszonyok élnek tovább új szervezeti formában, a mostani személycserék hosszú távú hatása csekély maradhat.
