Önkéntesek írják át a Wikipédia hiányos szócikkeit, célkeresztbe kerülnek a fegyverek
Egy londoni kezdeményezés a globális fegyveripar kevésbé ismert szereplőit és technológiáit helyezte célkeresztbe: önkéntesek célja, hogy részletesebb, ellenőrizhető információk kerüljenek a Wikipédiára a fegyvergyártókról, a katonai fejlesztésekről és a hadiipari vállalatokról.
A Wikipédia nyitott szerkesztési modellje ellenére nem minden témáról állnak rendelkezésre egyformán részletes információk, pedig világszerte mintegy 270 ezer aktív önkéntes szerkeszti az enciklopédiát. Az egyik alig dokumentált terület a nemzetközi fegyveripar, annak ellenére, hogy a katonai konfliktusok és a hadiipari beruházások rendszeresen szerepelnek a hírekben. A kapcsolódó vállalatokról és technológiai rendszerekről szóló szócikkek sok esetben hiányosak vagy megkérdőjelezhető valóságtartalmú információkat tartalmaznak.
A mintegy két tucatnyi résztvevővel tartott londoni Wikithonon tapasztalt és kezdő szerkesztők dolgoztak együtt a szócikkek bővítésén és megfelelő forrásokkal való kiegészítésén. A témák között szerepelt a Palantir amerikai adatelemző vállalat, amelynek szoftvereit kormányzati, hírszerzési és védelmi szervezetek is használják, valamint a Project Maven, az amerikai védelmi minisztérium mesterséges intelligenciára épülő programja, amely katonai kép- és videóadatok elemzésére alkalmaz gépi tanulási technológiákat.
A témaválasztást azzal indokolták, hogy a modern fegyveripar már nem kizárólag hagyományos fegyverekből áll, egyre fontosabb szerepet kapnak benne a szoftverfejlesztők, az adatfeldolgozó rendszerek és a mesterséges intelligenciára épülő technológiák, amelyek működését a laikus olvasók számára gyakran nehéz átlátni.
A kezdeményezés egyik alapítója, Agnes Cameron szerint a fegyveriparról szóló szócikkek sok esetben nem tartalmaznak elegáendő részletet, a szervezők ezért jobb minőségű, rendszerezettebb és könnyebben hozzáférhető információkat szeretnének elérni. Cameron többször hangsúlyozta, hogy a rendezvény nem fegyveripar-ellenes kampány, hanem a tényszerű Wikipédia-tartalmak bővítésére irányuló kezdeményezés, és éppen a témaválasztás miatt tartja elengedhetetlennek a szerkesztési szabályok szigorú betartását. A platformon nem elegendő, hogy egy állítás igaznak tűnjön, az információkat megbízható, ellenőrizhető és lehetőség szerint független forrásokkal kell alátámasztani.
A fegyveriparról szóló szócikkek hiányosságai egy ennél elterjedtebb problémára is ráirányítják a figyelmet: a Wikipédiát régóta kritikák érik a szerkesztői közösség összetétele és az egyes témák egyenlőtlen feldolgozottsága miatt. Az Egyesült Államokkal és Nyugat-Európával kapcsolatos témák nagyobb figyelmet kapnak, a déli félteke országainak történelme és kultúrája kevésbé részletesen jelenik meg, és az életrajzi szócikkek mindössze 19 százaléka szól nőkről. Donna Strickland kanadai fizikusról 2018-as Nobel-díja előtt elutasították az angol nyelvű szócikktervezetet, mert a rendelkezésre álló hivatkozások alapján nem látták megfelelően igazoltnak az enciklopédikus jelentőségét.
A nyitott szerkesztési rendszer lehetőséget ad közös tudásbázis építésére, de a politikai, ideológiai vagy gazdasági érdekek is megjelenhetnek a szócikkek hátterében. Korábban számos, náci tisztviselőkről szóló szócikket kellett átdolgozni, 2021-ben pedig a horvát nyelvű Wikipédia vizsgálata tárt fel nacionalista és szélsőjobboldali elfogultságú szerkesztői befolyást. A szervezők ezért nem hozzák nyilvánosságra a szerkeszteni kívánt szócikkek teljes listáját, tartva attól, hogy az egyes változtatásokat érdekcsoportok azonnal átszerkesztenék. Cameron elismerte, hogy a kezdeményezés kényes határvonalon mozog, ezért a résztvevőknek nem a saját véleményüket kell a szócikkekbe írniuk, hanem ellenőrizhető információkat kell összegyűjteniük és rendszerezniük.
