Öt magyar férfiból négy elkapja a HPV-t, a szülőknek napokon belül dönteniük kell az oltásról
A humán papillomavírus (HPV) a világon a leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés. A férfiak mintegy 80 százaléka átesik rajta élete során, és a hazai adatok szerint öt magyar férfi közül négy elkapja valamikor. Leggyakrabban a szexuálisan legaktívabb, 20–35 év közötti korosztály fertőződik meg, és körükben az sem ritka, hogy valaki egyszerre több vírustípust hordoz – akad, aki rövidebb-hosszabb ideig ötöt-hatot is.
A fertőzöttek többsége néhány hónap alatt magától megszabadul a vírustól, az immunrendszer jellemzően fél-egy év alatt legyűri. Ez azonban két okból is csak látszatra jó hír. Egyrészt a tünetmentes időszakban az érintett úgy fertőzheti meg partnereit, hogy fogalma sincs a saját fertőzöttségéről. Másrészt a természetes fertőzés után nem marad hosszú távú védettség, vagyis ugyanazt a vírustípust akár többször is el lehet kapni.
A HPV okozta torokrák és a szexuális szokások változása
A felmérések szerint a magyar fiatalok többsége 15-16 évesen kezdi a szexuális életet, de bőven akadnak olyanok is, akik már 13,5 évesen túl vannak az első együttléten. A fiúk jellemzően korábban kezdik, a tinédzserek 40 százaléka pedig egyáltalán nem használ óvszert.
Az orális szex azért lett világszerte népszerű a kamaszok körében, mert így nem kell tartani a nem kívánt terhességtől – óvszert viszont ehhez szinte senki nem használ, a felnőttek sem. Pedig minél több ilyen partnere volt valakinek élete során, annál nagyobb az esélye a HPV okozta torokrákra. A magas rákkockázatú típusok közül legtöbbször a HPV 16-ost azonosítják a daganatokban. Férfiaknál ezek közül a torokrák a leggyakoribb, amely a nyelvgyöknél és a manduláknál jelentkezik, és a fej-nyaki daganatok közé tartozik. Férfiaknál sokkal több ilyen, HPV okozta esetet találnak, mint nőknél – hogy miért, arra az orvostudomány egyelőre nem tudja a választ.
Azt viszont tudni, hogy világszerte egyre több a HPV okozta szájüregi rák, és egyre nagyobb az arányuk a fej-nyaki daganatokon belül. Ezeket korábban hosszú ideig a dohányzás és az alkohol számlájára írták. Az Országos Onkológiai Intézet vizsgálata szerint viszont már a 2010-es évek elején a garati laphámrákok mintegy 40 százalékát a HPV okozta, és ez az arány azóta feltehetően tovább nőtt. Kevesebb férfit érintenek a hímvessző és a végbél HPV-hez köthető daganatai, de ezekkel is számolni kell: az anális laphámrák is egyre gyakoribb világszerte az elmúlt évtizedekben.
A leggyakoribb HPV-eredetű panasz: a kondilóma
A leggyakoribb HPV-eredetű panasz a nemi szervi és végbéltáji szemölcs, orvosi nevén a kondilóma, amely minden tizedik ember életében megjelenik valamikor. Az alacsony rákkockázatú típusok okozzák, főleg a 6-os és a 11-es – ezek ellen a kilenckomponensű oltóanyag is véd. A kezelése gyakran fájdalmas és drága, ráadásul hajlamos kiújulni, annál jobb hír tehát, hogy oltással megelőzhető.
Ha valakinél már kialakult a betegség, azt kezelni kell: a szemölcsöket el kell távolítani, amire többféle megoldás létezik, és olyan kiegészítő kezeléseket is szoktak adni, amelyek segítik a szervezet védekezését a vírus ellen. Ilyenkor a pácienst és a partnerét is érdemes beoltani, addig pedig óvszert használni. Fontos, hogy az érintettet más fertőzésekre is megvizsgálják, elsősorban HIV-tesztet és a szifiliszt kimutató vérvizsgálatot végezzenek.
Szeptember 15-ig kell visszavinniük a nyilatkozatot a hetedikesek szüleinek
Az iskolai oltási program 2014-ben indult, eleinte csak a lányoknak; a hetedikes fiúk 2020 óta kapják meg ingyen. Az NNGYK adatai szerint a 2025/2026-os tanévben a jogosult lányok 80,2, a fiúk 71,9 százaléka élt a lehetőséggel – ez európai összevetésben jó átoltottság, az igazi céltól viszont még messze van. Az Egészségügyi Világszervezet 90-70-90 néven futó programja azt tűzte ki, hogy 2030-ra a lányok 90 százaléka essen át az oltáson 15 éves koráig.
A hetedikesek szüleinek szeptember 15-ig kell visszavinniük a nyilatkozatot az iskolába. A döntés előtt érdemes az NNGYK vagy más, tudományos bizonyítékokra épülő szervezetek anyagait olvasni, és megkérdezni a védőnőt, a házi gyermekorvost, az anyáknak pedig a saját nőgyógyászukat. Az oltásellenes összeesküvés-elméletekkel nem érdemes foglalkozni, mert minden alapot nélkülöznek.
A döntés jó alkalom lenne arra is, hogy a családban és az iskolában általában szóba kerüljenek a nemi úton terjedő fertőzések. Ez ugyanis valódi veszély, és a fiataloknak nem csak a nem kívánt terhességre kell gondolniuk, amikor elkezdik a szexuális életüket. Évek óta tabuként kezelik a köznevelési intézményekben ezeket a témákat, ideje lenne a mostani fiatalok igényeire szabott felvilágosító programokat bevezetni. Szakembereket kellene képezni, a médiában és a közösségi médiában pedig többet kellene beszélni a megelőzésről, akár olyan ismert emberek bevonásával, akikre a fiatalok hallgatnak.
