Percenként 50 000 forint – ennyi pénzt csalnak ki a magyar áldozatoktól
A kiberbűnözés növekvő mértékével szembesül a magyar társadalom, amelynek eredményeként 2024 második negyedévében 53 ezer online visszaélés történt, összesen 7,9 milliárd forint értékben. A Magyar Nemzeti Bank által közzétett adatok rávilágítanak arra, hogy a károk 92%-át az ügyfelek viselik, ami aggasztó tendencia a pénzügyi biztonság szempontjából.
A Financial Fraud konferencia beszámolója szerint a helyzet egyre kritikusabbá válik. A digitális térben történő csalások nemcsak magánszemélyeket, hanem cégeket is sújtanak, ami új kihívások elé állítja a pénzügyi ágazatot. A vállalati számlák elleni célzott támadások, hamis számlák, adathalász e-mailek és telefonos megtévesztések egyre gyakoribbak, amit a szakértők egy újfajta fenyegetésnek tekintenek.
Központi Visszaélésszűrő Rendszer
Az online kereslet növekedése, melynek hátterében a digitalizáció áll, új sebezhetőségeket teremtett. A központi pénzforgalmi biztonság fejlesztésére létrehozott Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) eddig több mint 100 millió tranzakciót elemzett, és 4000 gyanús ügyletet azonosított valós időben. Az elektronikus fizetési lehetőségek elterjedésével párhuzamosan, 2020-ban a magyarok 48%-a választhatott ilyen módszert, ami 2024 végére 69%-ra nőhetett.
A károk elhárítása
A kiberbűnözők negyedévente 5-6 milliárd forintnyi kárt okoznak a bankszámla-tulajdonosoknak. Sok esetben, ahol a visszaélést a tulajdonos felelősségéhez lehet visszavezetni, a bankok nem térítik vissza a kicsalt pénzt, a rendőrség pedig tehetetlen marad a felderítésben. Rajnai Zoltán, az Óbudai Egyetem rektorhelyettese hangsúlyozza, hogy ez a jelenség sürgeti a hatékonyabb prevenciós intézkedések kidolgozását.
Adathalászat: Komoly veszély
A mindennapi felhasználók számára az adathalászat a legnagyobb veszélyt jelenti az online térben. A kiberbűnözők folyamatosan új módszereket keresnek az áldozatok megkárosítására, különösen olyan időszakokban, mint a karácsony vagy az online vásárlási szezonok. A szakértők figyelmeztetnek, hogy a bűnözők arra próbálnak rávenni minket, hogy minél előbb adjunk meg személyes adatokat, vagy klikkeljünk egy gyanús linkre.
A technikák közé tartozik, hogy a felhasználókat stresszhelyzetbe hozzák, sürgetve őket a gyors döntésre, amely gyakran valamilyen hamis ajánlat köré épül. Az áldozatok védelme érdekében kulcsfontosságú a tudatosság növelése és a megfelelő óvintézkedések megtétele.
