Tíz orosz diplomatát utasítottak ki Magyarországról
Tíz diplomáciai státusszal rendelkező orosz állampolgárt utasított ki Magyarország, miután a hatóságok megállapították, hogy diplomáciai státuszukkal összeegyeztethetetlen tevékenységet folytattak. A lépés hírszerzési szempontból jelentős lehet, mivel a budapesti orosz rezidentúra kapacitásainak akár a felét vagy kétharmadát is felszámolhatta.
Magyarország felzárkózott az európai gyakorlathoz
Ukrajna 2022. februári orosz megtámadása után Nyugat-Európában szinte azonnal megkezdődött az orosz hírszerző hálózatok felszámolása. Lengyelországban 2022 márciusában 45 diplomáciai státuszban lévő személyt azonosítottak orosz hírszerző tisztként vagy együttműködőként, és mindannyiukat kiutasították, ami az akkori diplomáciai állományuk mintegy felét jelentette. 2022 nyarára Európából több mint 400 diplomáciai fedésben dolgozó orosz hírszerzőt távolítottak el, ami a brit külső hírszerzés akkori vezetőjének becslése szerint az európai diplomáciai fedésű állomány mintegy felét tette ki.
Magyarország ebből a folyamatból hosszú ideig kimaradt. Egy 2024-es összehasonlítás szerint Magyarországon 45 orosz diplomata szolgált, míg Csehországban 12, Szlovákiában 14, Lengyelországban pedig 23. Vagyis Budapesten csaknem annyi orosz diplomata dolgozott, mint a másik három visegrádi országban együttvéve.
Kétharmados csapás érhette az orosz hírszerzést
Egy 2026 tavaszán megjelent nemzetközi oknyomozó anyag a budapesti orosz nagykövetség akkor 47 fős állományát vizsgálva 15 embernél talált dokumentálható kapcsolatot valamelyik orosz hírszerző szolgálattal, további 6 esetében pedig valószínűsítette ezt. Ha a 15–21 fős diplomáciai fedésű körből most tíz embert távolítottak el – kiegészülve egy néhány hónappal korábban kiutasított másik hírszerzővel –, az rendkívül magas arányt jelent: tíz ember a 15-höz képest kétharmad, a 21-hez képest pedig közel a fele.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében kiemelte: az orosz hírszerzés magyarországi diplomáciai infrastruktúrája komoly ütést kaphatott. Ennek oka, hogy egy hírszerző tiszt évek alatt épít kapcsolatokat a politikában, az államigazgatásban, a gazdaságban, a hadseregben és a médiában. Ha egyszerre tíz ilyen embert távolítanak el, nemcsak az állományt kell pótolni, hanem a kapcsolatrendszereket is újra kell építeni – ráadásul az új érdeklődők már a magyar elhárítás fokozott figyelme mellett lépnek be az országba.
Moszkva alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez
A szakértő ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy Moszkva 2022 óta alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. A nagykövetségi hírszerzők elvesztése után az orosz szolgálatok egyre inkább átálltak a diplomáciai fedés nélküli működésre: közvetítőket, helyi kapcsolatokat, üzleti szereplőket, magánszemélyeket és bizonyos műveleteknél akár bűnözőket is bevonnak.
A magyar elhárítás most megtette azt a lépést, amit több európai szolgálat már 2022-ben elkezdett, ám a neheze még hátravan. A következő feladat azonban nehezebb lesz – mert most már nem elsősorban azt kell nézni, kit küldtünk haza, hanem azt, hogy milyen hálózatot hagytak maguk mögött Magyarországon – írja bejegyzésében.
Tarjányi Péter a bejegyzése alatti kommentjében így foglalta össze a jelenlegi nemzetbiztonsági helyzet lényegét: „Egy hírszerző hálózat erejét nem az mutatja meg, hány embert látunk belőle. Hanem az, hogy hány kapcsolatot épített ki úgy, hogy nem látjuk. Tíz embert hazaküldtünk. A fontos kérdés most az: kik és milyen hálózatok maradtak itt?”
