Riasztó ütemben tűnnek el a magyar éttermek
2019-ben még több mint 31 ezer melegkonyhás egység működött Magyarországon, 2025-ben már alig 28 ezer, ami 11,7 százalékos csökkenést jelent. Ausztriában ugyanez az arány mindössze 0,8 százalékos visszaesést mutat.
A bezárások mögött a szűkös hazai fizetőképes kereslet, a vidék leszakadása és az átalakuló étkezési szokások állnak. Ismert gasztronómiai műhelyek fennmaradása is kérdésessé vált, különösen vidéken. Az ágazat szereplői 10–20 százalékos forgalomcsökkenésről számolnak be.
Az átlag és a medián szakadéka
A közgazdászok szerint a magyar társadalom szegény és egyenlőtlen. Az átlagjövedelem nem tükrözi a legtöbb ember helyzetét: a kiugróan magas keresetek felhúzzák, miközben a lakosság kétharmadának jövedelme elmarad az átlagtól. A medián azért fontos, mert a társadalom közepén elhelyezkedő ember helyzetét mutatja.
Európai összehasonlításban a magyarok mintegy kétharmada az uniós alsó középosztály belépési szintje alatt marad, még a helyi árszínvonalat figyelembe vevő vásárlóerő-egységben is.
Az ördögi kör
Ha a vállalkozó úgy látja, hogy a társadalom alsó kétharmada legfeljebb kivételes alkalmakkor lesz vendég, a felső két-három jövedelmi tizedre rendezkedik be. A kevés vendég magasabb árat tesz szükségessé, a magasabb ár pedig újabb vendégeket tart távol.
Az élelmiszer-infláció csúcsán mintegy 45 százalékos éves drágulás és a megélhetési költségek emelkedése tovább rontotta a helyzetet. Az étterem ugyanazért a szabadon elkölthető pénzért versenyez, amelyből egy család tartalékot képezne vagy lakásra gyűjtene.
A fizetőképesség nem elég
A családok számára ma már nem természetes, hogy étterembe járnak – ez anyagi mellett szociológiai kérdés is. Aki évtizedeken át alkalmi luxusként gondolt a vendéglőre, magasabb jövedelemmel sem feltétlenül változtat ezen. Az otthoni étkezés globálisan egyre vonzóbb választássá válik a jobb minőségű készételek és a kiszállítás térnyerésével.
A tartós megoldást a közgazdászok a középosztály szélesítésében látják: az oktatásra, egészségügyre és közlekedésre fordított állami beruházások teremthetnék meg több ember számára a jobb kereset alapját.
