Kistelegdi István innovatív energiapozitív építészete
Kistelegdi István építészprofesszor, az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának tanszékvezetője, saját tapasztalatai alapján fejlesztette ki energiapozitív házát. A 70-es években épült szerb kockaházát modernizálva úgy alakította át, hogy az éves szinten több energiát termel, mint amennyit fogyaszt. Kistelegdi célja, hogy a fenntartható építészet elérhetővé váljon mindenki számára, lagy akár nagy tőkebefektetést igényel is.
Mi az energiapozitív épület?
A professzor a fogalmat úgy magyarázza, hogy az energiapozitív ház éves szinten több energiát termel, mint amennyit elhasznál. A ház energiamérlegét a fűtés, hűtés, világítás és háztartási gépek energiafelhasználása, valamint a különböző energiaforrások, mint a napelemes rendszerek és geotermikus fűtés által megtermelt energia határozza meg.
Amennyiben a mérleg pozitív éven végén, az épületből származó fölösleges energia más célokra is felhasználható, vagy értékesíthető. Azonban az energiapozitív építkezés nem csupán erről szól; Kistelegdi István hangsúlyozza, hogy a valódi kihívás a minimalista üzemeltetés, azaz olyan épületek tervezése, amelyek szinte nullára csökkentik az energiaigényüket.
Hazai helyzetkép
Magyarországon az energiapozitív épületek száma meglehetősen alacsony. Kistelegdi professzor az 1974-ben épült saját házának felújításával próbálja demonstrálni, hogy a fenntartható építészet megvalósítható még nehéz körülmények között is. A ház, amely a Kádár-kockák tipikus példája, a szomszédos épületek árnyékolásának következtében nehezen helyezkedett el a napsütéses térben.
Kistelegdi számára fontos volt a kihívás: „Lehet-e egy Zsiguliból Ferrarit csinálni?” – tette fel a kérdést, és a válasz határozottan igen lett. A ház 2017-ben megnyerte a világ legjobb aktív háza díját Koppenhágában, és az E.ON Energy Globe díj nyertese lett, amit egy elektromos autóval is jutalmaztak. A professzor kiemeli, hogy az elért eredmények nem csupán elméleti szimulációkban, hanem a valóságban is megállják a helyüket.
A felújítás kihívásai és előnyei
A szakember elismeri, hogy az energiapozitív épületek felújítása költségesebb és bonyolultabb, mint új épületek tervezése, ám két fontos érv mellettük szól: a meglévő épületek újrahasznosítása kevesebb új anyag felhasználásával jár, míg a KLIMAdesign módszer lehetőséget ad a különböző megoldások hatékonyságának pontos modellezésére.
Kistelegdi István által kidolgozott tervezési módusz lehetővé teszi a passzív megoldások alkalmazását, amelyek jelentősen csökkenthetik az éves üzemeltetési költségeket. Mindez pontos környezeti hatásmodellezésekkel és a legmodernebb aerodinamikai szimulációkkal kerül megvalósításra, amely a Forma-1-es járművek és rakéták tervezése során is alkalmazott technológia.
Költségek és megtérülés
A professzor egyértelművé teszi, hogy a hagyományos építkezéshez képest az energiapozitív megoldások többletköltsége 20–50 százalékra tehető, míg a megtérülési idő 8–10 év körüli. A fenntarthatósági intézkedések kombinációjával a megtérülési idő jelentősen csökkenthető.
Jelenleg Kistelegdi István egy nulla szén-dioxid-kibocsátású lakóparkot tervez Miskolcon, míg nemzetközi szinten is aktívan részt vesz az oktatásban és szakmai tanácsadásban, beleértve a közelmúltban kapott felkéréseket Azerbajdzsánból is.
Mesterséges intelligencia a tervezésben
A legnagyobb kihívás a tervezési projektekben, hogy a rendelkezésre álló korlátozott idő miatt csak néhány alternatívát lehet kihasználni. Kistelegdi István jelenleg a KLIMAdesign 2.0 verziójának fejlesztésén dolgozik, amely gépi tanulást és generatív mesterséges intelligenciát integrál a tervezési folyamatba.
A célja, hogy bizonyítottan optimális épületek születhessenek, valamint egy olyan eszköz kerüljön kidolgozásra, amely a fenntartható építkezés iránt érdeklődő, de a szimulációs folyamatokban kevésbé gyakorlott tervezők számára is elérhetővé válik.
Városi hűtés és nemzetközi kutatások
Kistelegdi István nem csupán az épületeken belül, hanem városi szinten is gondolkodik. Csapata a városi „hideg szigetek” kialakításán dolgozik a hőszigetek elleni küzdelem érdekében, víz és zöldítési technikák kombinálásával. Két héten belül Oszakába utazik, ahol az Óbudai Egyetem, a krakkói és az oszakai egyetem közötti kutatási projekt keretében méréseket és szimulációkat végeznek a városi klíma javításának érdekében.
A professzor üzenete a fiataloknak világos: „Megmutatjuk, hogyan beszélget egymással ember és gép, amely képes a fenntartható épületek tervezésére. Ez a folyamat forradalmasítja az építkezés, az épület használatának és a fenntarthatóságnak a jövőjét.”
