Tarjányi Péter szerint sokasodtak a kérdőjelek az NVVH elnökének kiválasztási folyamatában
A biztonságpolitikai szakértő szerint nem lehet kérdés, hogy milyen szabályok alapján választották meg Unger Annát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére, ám a kiválasztási folyamat jóval kevésbé tűnik professzionálisnak és átláthatónak, mint ahogyan korábban gondolta.
Tarjányi Péter a Facebookon reagált arra a cikkre, amely szerint valóban nem lehetett objektív pontrendszer az NVVH elnökének kiválasztási folyamatában, és mindössze a behívásra vonatkozott egy egyszerű pontozás. A Tisza képviselőivel folytatott hátterbeszélgetések alapján az a kép rajzolódik ki, hogy a bizottság tagjait a személyes meghallgatások győzték meg arról, hogy Unger Anna lehet a legjobb választás a poszt betöltésére – egy forrás szerint egyszerűen jó benyomást tett a bizottsági tagokra, és meggyőzőbb volt a többi jelöltnél, miközben senki sem szólt le fentről.
Hantosi István, az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság elnöke szerint a pontozás referenciális véleménynyilvánítás formájában került sor, melynek során minden bizottsági tag 1, 2 vagy 3 ponttal jelölhette meg, mely pályázókat szeretné személyes meghallgatásra behívni. Ennek alapján alakult ki a Ligeti Miklós, Unger Anna és Jancsics Dávid hármas lista.
Tarjányi Péter szerint a kiválasztási folyamat jóval kevésbé tűnik professzionálisnak és átláthatóbbnak, mint ahogyan azt korábban gondolta. Hangsúlyozta, azzal nincsen baj, hogy a személyes meghallgatás nagyobb súllyal esett latba, ám az NVVH elnökét egy ennél jóval szigorúbb és átláthatóbb rendszerben kellett volna kiválasztani.
Különösen furcsának nevezte mindezt azért, mert korábban többször a legtöbb pontot kapott jelöltekről beszéltek, sőt Jancsics Dávid visszalépése után Sárvári Nicholast éppen azért hívták be, mert ő kapta a negyedik legtöbb pontot. Amikor pedig a pontozás részleteit kérték, azokat nem hozták nyilvánosságra. Most azt hallani, hogy objektív pontrendszer valójában nem is volt – és éppen ez az egész történet legnagyobb problémája.
A szakértő szerint ha egy új politikai rendszer az átláthatóságot és az elszámoltatást ígéri, akkor az elszámoltatásért felelős egyik legfontosabb hivatal vezetőinek kiválasztásánál nem lehet kérdés, milyen szabályok alapján született a döntés. Tarjányi Péter jelezte, nem lett tisztább a kép, hanem sokkal inkább a kérdőjelek sokasodtak, és jó lenne tudni, hogyan zajlott a pontos kiválasztás.
Augusztus végén az Országgyűlés titkos szavazással választotta meg Unger Annát az NVVH élére. Ez a lépés komolyan kiverte a biztosítékot a közéletben, ugyanis nem csak a szavazók kritizálták a döntést. A leghangosabb ellenvéleményes azóta is Hadházy Ákos, aki egy csütörtöki posztban mutatta be az NVVH elnöki pályázatait, és leszögezte, a legjobb hatvanba se jelölte volna Unger Annát.
