Szigorodnak a személyi kölcsönök feltételei: Az új minimálbér hatása a hiteligénylésre
2026-tól a személyi kölcsön igénylésének feltételei szigorodni fognak, a minimumjövedelem emelkedése következtében a bankok egyre magasabb jövedelmet követelnek meg a hitelfelvevőktől. Az új nettó minimálbér, amely 214 ezer forintra nő, komoly kihívás elé állítja a társadalom legsebezhetőbb tagjait, például a nyugdíjasokat és a részmunkaidőben dolgozókat.
A minimálbér emelkedésével párhuzamosan a bankok igényelni fogják, hogy a hitelfelvevők jövedelme elérje ezt az új alsó határt. 2025-ben a minimálbér 193 ezer forint volt, de most már a cél a 214 ezer forint. A kétségek az alacsony jövedelműek háza táján vannak, akiknek nem biztos, hogy elegendő jövedelem áll rendelkezésükre ahhoz, hogy hitelt kérjenek. Az OTP Bank esetében például a minimálbérhez igazítják a hiteligénylés feltételeit, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjasoknak általában 160 ezer forintnyit kell igazolniuk.
Az alacsony jövedelmet keresők, köztük a közfoglalkoztatottak, akik a minimálbér és a garantált bérminimum 50%-át keresik, különösen hátrányt szenvedhetnek, hiszen a banki elvárások komoly akadályokat gördítenek eléjük. A közfoglalkoztatottak száma az utóbbi évek során jelentősen csökkent, így a jövőbeni igénylési esélyeik is csökkentek. Különös nehézséget jelent, hogy a közmunkások a minimálbérnél kevesebb jövedelemmel rendelkeznek, ami gyakran lehetetlenné teszi számukra a hitelfelvételt.
A nyugdíjasok helyzete szintén aggasztó, mivel az átlagnyugdíj összege 229 835 forint volt 2025 novemberében, míg a mediánnyugdíj 205 795 forint. A nyugdíjasok közel fele kevesebb pénzt kap, mint amennyi a jövedelemelvárásnak megfelelne, amely a bankoknál a hitelfelvételhez szükséges. Közel 900 ezer nyugdíjas jövedelme nem éri el a 200 ezer forintot, így könnyen lemaradhatnak a hitel lehetőségeiről.
Az ügyletkondíciók a bankok részéről szigorúbbá váltak, a jövedelmek emelkedése egyelőre nem segíti elő a kisebb nyugdíjakkal rendelkezőket. Miközben a nyugdíjak emelése az inflációval van összekötve, a személyi kölcsön igénylőknek egyre nehezebb dolguk lesz a hitelpiacon. Az alacsonyabb jövedelműek egyre inkább hátrányba kerülnek, a banki elvárások és a megemelt minimálbér közötti szakadék egyre magassá válik.
A kedvezményes kamatok eléréséhez nemcsak a minimálbérrel kell versenyezniük a hitelfelvevőknek; sok esetben a nettó mediánbér sem elegendő, hogy komolyabb kamatkedvezményeket kapjanak. A bankok jellemzően legalább 400-550 ezer forint nettó jövedelmet várnak el a piacon olcsónak számító hitelekhez. Az elvárások ennyire megváltoztak, és sokak számára elérhetetlenné válhatnak a vágyott hitelek.
A banki rendszerekbe vetett bizalom romlása a jövedelem emelkedésének korlátozott üteme miatt várhatóan tovább fokozódik, elegendő jövedelmet adósok nélkül is egyre nehezebb igazolni. A következő évek során, a közfoglalkoztatottak és nyugdíjasok helyzete különösen érzékeny kérdés lesz a banki hitelpiacon, és egyre nagyobb mértékben szorulnak majd segítségre, ha el akarják kerülni a pénzügyi hátrányokat.
