Baka András Fejes Pétert jelöli legfőbb ügyésznek
Baka András köztársasági elnök október 12-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Fejes Pétert jelöli a legfőbb ügyész pozíciójára. A jelölt csaknem négy évtizedes ügyészi pályafutással és szóvivői tapasztalattal rendelkezik, és politikamentességet, szakmaiságot, valamint a társadalmi bizalom visszaszerzését ígéri.
Az államfő leszögezte, hogy jelöltjének nincs pártkötődése, és politikai szempontból aggályos ügy érdemi megítélésében nem vett részt. Főügyészi megbízatása az utolsó előtti legfőbb ügyész döntésével, bizalomvesztésre hivatkozva szűnt meg, ügyészi szolgálatát pedig 2025 novemberében, a 2012-ben bevezetett életkori korlátozás következtében kellett befejeznie. Baka András szerint pályája azt mutatja, hogy nem politikai lojalitáshoz, hanem a törvényhez és hivatása szabályaihoz igazodott. Higgadt, tapasztalt és mértéktartó embernek jellemezte, aki ismeri a szervezet értékeit és hibáit, és alkalmas arra, hogy elindítsa az ügyészi szervezetet a közbizalom visszaszerzésének útján.
Kizárásos alapon választotta az ügyészi pályát
Fejes Péter 1960-ban született Szombathelyen, a helyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumban érettségizett 1979-ben, majd 1986-ban a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. Jogi szakvizsgáját 1988-ban tette le, 2001-ben az ELTE-n Európa-jogi szakjogászi képesítést, 2011-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen PhD-fokozatot szerzett. Az ügyészi pályát az 1980-as évek végén kizárásos alapon választotta: a bírói hivatásnak akkor még nem volt olyan tekintélye, ügyvéd pedig azért nem akart lenni, mert nem tudott volna azonosulni azzal, hogy bűnös embert védjen. Vas megyében végigjárta a főügyészségi ranglétrát: két évig fogalmazó volt a Szombathelyi Városi Ügyészségen, 1988-ban nevezték ki ügyésszé, egy évvel később a Vas Megyei Főügyészségre került, ahol fiatalkorúak ügyeivel foglalkozott, majd csoportvezetői és sajtószóvivői feladatokat látott el. 2008. március 14-én iktatták be Veszprém megye főügyészévé, pályáját a Győri Fellebbviteli Főügyészségen folytatta fellebbviteli főügyészségi ügyészként és szóvivőként. Az ELTE-n és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen büntetőjogot oktat, 2023-ban sportjogi konferencián tartott előadást. Felesége ügyvéd, lányai közül Fruzsina a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntetőbírája.
A Tánczos-ügy és más jelentős perek
A szélesebb közvélemény a Tánczos-ügy kapcsán ismerhette meg a nevét: ő képviselte a vádat a körmendi gyermekgyilkosság perében, amelyben 1998 áprilisában megöltek egy 11 éves kislányt. Az ügyben négy ítélet született, első fokon tizennégy, majd tizenhárom évre ítélték Tánczos Gábort, a Legfelsőbb Bíróság 2002-ben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, Tánczost 2008 januárjában feltételesen szabadlábra helyezték. Fejes Péter szerint több bizonyíték is igazolta Tánczos bűnösségét, köztük írásban tett beismerő vallomásai, a szülőktől levélben kért elnézése és zárkatársa előtti beismerése, ezek nélkül is kétséget kizáróan megállapíthatónak tartotta a bűnösséget. Pályafutása során számos nehéz ügyben járt el, egyszer harmincezer oldalt kellett elolvasnia, és abból 160 oldalas vádiratot írt 48 autótolvaj és orgazda 157 bűncselekményéről, az ítélet csaknem 500 oldalas lett.
Veszprémi főügyészi időszakának egyik legismertebb ügye a 2009. február 8-án meggyilkolt Marian Cozma román kézilabdázó halála volt, akit a veszprémi Patrióta lokál előtt szíven szúrtak. A bizonyítás kulcskérdése a támadók szándékegysége volt, Fejes szerint a kamerafelvételek, tanúvallomások és egyéb bizonyítékok alapján beismerő vallomás és a gyilkos fegyver megtalálása nélkül is bizonyítható a bűnösség. A Kúria 2012-ben Raffael Sándor és Németh Győző tizennyolc-tizennyolc éves büntetését helybenhagyta, Sztojka Ivánét nyolcról tizenhárom évre súlyosbította. Fejes Péter volt a vád képviselője a vörösiszap-perben is: a 2010. október 4-i katasztrófa tíz ember halálát okozta, a Veszprémi Törvényszék 2016-ban első fokon felmentette a vádlottakat, a Győri Ítélőtábla 2017-ben hatályon kívül helyezte az ítéletet, a megismételt eljárásban 2018-ban a Mal Zrt. egykori vezetőit szabadságvesztésre ítélték. Fejes Péter 13 vádlott ítéletének súlyosbítását indítványozta, a Győri Ítélőtábla 2019-ben tíz személyt talált bűnösnek, hármukra letöltendő börtönbüntetést szabott ki, a Kúria 2021 novemberében fenntartotta az ítéletet.
