Teljes fordulat jöhet a magyar ingatlanpiacon
Több befektetés, bővülő lakáskínálat és a gyárberuházások köré szerveződő városfejlesztések indíthatnak új korszakot a magyar ingatlanpiacon. A lendület azonban korántsem egyenletes: miközben vidéken az ipar teremthet új keresletet, a fővárosban az lesz a kérdés, ki veszi meg az épülő lakásokat, és ki költözik az új irodákba.
A kivárás után ismét élénkül a magyar ingatlanbefektetési piac, de a növekedési adatokat érdemes a helyükön kezelni. Az ingatlan-tanácsadói adatok szerint 2026 első felében 460 millió eurót tett ki a hazai befektetési forgalom, közel 60 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit. Az egész éves tranzakciós volumen a várakozások szerint 900 millió és 1 milliárd euró között alakulhat: ez a kilábalás kezdetét jelezheti, általános fellendülést azonban még nem igazol.
Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke szerint a következő évek beruházásait az ipari és logisztikai fejlesztések, a lakásépítések, valamint a kereskedelmi ingatlanok piacának erősödése hajthatja. Az ágazat várakozásaiban fontos szerepet kap a Magyarország számára elérhetőként bemutatott, mintegy 16,4 milliárd eurós uniós forráscsomag, amely lakhatási és infrastrukturális beruházásokat ösztönözhet. A befektetői bizalom szempontjából az országkockázat mérséklődése és az euró bevezetése melletti kormányzati elköteleződés is számít.
A fordulat egyik legfontosabb próbája a lakáspiac lehet. Országosan mintegy 30 ezer lakás épül, ezek hozzávetőleg kétharmada Budapesten. A beruházások átadása a fővárosban a korábbi évi 3–4 ezerről akár 8–10 ezerre emelheti az elkészülő új lakások számát. Az új lakások iránti érdemi keresletnövekedés egyelőre elmaradt: az Otthon Start Program 3 százalékos hitelével vásárlók mintegy 90 százaléka használt ingatlant választott. A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy az épülő lakások ára és elhelyezkedése találkozik-e a fizetőképes kereslettel.
Másfajta lakhatási igényt szolgálhatnak ki a tervezett bérlakások és diákotthonok. A Wekerle Sándor Lakásépítési Program mintegy 550 millió eurós helyreállítási forrásra támaszkodhat, amely bankok, az Európai Beruházási Bank, ingatlanalapok és magánfejlesztők társfinanszírozásával akár 2 milliárd eurós beruházási volument mozgósíthat. A célterületek a jó közlekedésű, alulhasznosított budapesti és vidéki barnamezős, rozsdaövezeti ingatlanok.
A lakhatási keresletet vidéken jelentősen alakíthatja az ipar. A BMW, a CATL és a Mercedes beruházásainak, kapacitásbővítéseinek felfutása új raktárak mellett lakások, szálláshelyek, üzletek és közlekedési fejlesztések iránt is igényt teremthet. Ez Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza és Kecskemét fejlődésében egyaránt fontos tényező lehet.
A magyar logisztikai ingatlanállomány mintegy 6,5 millió négyzetméter. Az első félévben hozzávetőleg 250 ezer négyzetméter új kapacitás jelent meg, 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A nettó kereslet ugyancsak 30 százalékkal emelkedett, mintegy 367 ezer négyzetméterre. A területi különbségek azonban erősödnek: Budapesten a magasabb üresedés óvatosabb fejlesztői magatartással párosul, vidéken szorosabb a kapcsolat az új kínálat és a tényleges igények között.
Konkrét beruházások is mutatják ezt az átalakulást. A Halms Hungary miskolci fejlesztésében elkészült 23 ezer négyzetméteres csarnok egy később 100 ezer négyzetmétert meghaladó autóipari központ része lesz, és több mint ezer munkahelyet teremt. Nagykanizsán a 2014 óta transzformátorgyártással foglalkozó METH közel 8000 négyzetméteres új csarnoka automatizált termelést szolgál majd, napenergia-termeléssel kiegészítve. Debrecenben 44 ezer négyzetméteres csarnok építése kezdődött meg. Gyulán és Pátyon egyenként 700 kilowatt teljesítményű akkumulátoros energiatároló rendszereket telepítettek.
Budapesten 12,2 százalék az irodapiaci üresedési ráta, miközben 2026-ban újabb 480 ezer négyzetméternyi iroda készül el. Ezeket 80 százalékban már előzetesen bérbe adták, ugyanakkor az új területek jelentős része állami bérlőkhöz kapcsolódott, így az előzetes bérbeadottság önmagában nem mutatja a magánszektor keresletének erejét.
A kereskedelmi ingatlanoknál idén mintegy 65 ezer négyzetméter átadása várható, további 170–180 ezer négyzetméternyi projekt pedig előkészítés alatt áll. A szállodáknál stabilabb a kereslet: az éves vendégéjszakaszám közelíti a 20 milliót, a kereslet évente mintegy 5–6 százalékkal nő.
A magyar szereplők ezekkel a tervekkel készülnek az október 5–7. között megrendezett müncheni EXPO REAL ingatlanpiaci kiállításra. Az IFK szervezésében megvalósuló közös standon fejlesztők, befektetők, a HIPA és az INPARK mellett Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza és Pécs is bemutatkozik.
