Többen belehaltak az alvási módszerbe, ami az oxigénellátás javítását ígérte
Az elmúlt években sorra jelentek meg újabb alvással kapcsolatos trendek a közösségi médiában, amelyek terjedéséhez nagyban hozzájárult a TikTok. Ezek közé tartozik a Buteyko-módszer és a szájtapaszozás is, amelyek népszerűsége idehaza is növekszik.
A Buteyko-légzés hivatalosan olyan módszer, amely a túllégzés csökkentésével javítja a szervezet oxigénellátását. Célja a légzés normalizálása, és tapasztalatok szerint segíthet asztma, allergia, COPD, horkolás, alvási apnoe vagy magas vérnyomás esetén. A szakemberek ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a módszer nem a türelmetleneké: a légzést nem lehet egyetlen alkalommal áthangolni, akár hónapokba is telhet, mire a test ráérez az új ritmusra.
Kovács László tüdőgyógyász és Buteyko-specialista önismereti útként beszélt a módszerről, amely képes átnevelni a görcsösségből az elszánt kitartásra, segít lelassulni és a lényegre koncentrálni. A módszernek négy alapszabálya van: a kizárólagos orron át történő légzés, a légzéscsökkentés, a légzésvisszatartás és a relaxáció. A módszerhez alapvetően nincs szükség szájtapaszra, a legtöbben csak azért alkalmazzák, hogy egyszerűbbé tegyék a gyakorlást.
A szájtapaszt arra tervezték, hogy alvás közben megakadályozza a szájon át történő légzést. Ez segíthet csökkenteni a rossz leheletet és a fogszuvasodást, de rendkívül veszélyes lehet azok számára, akik alvási apnoéban szenvednek, mivel korlátozhatja a légzést, és súlyos egészségi problémákhoz vezethet. Az orvosok nem feltétlenül ezt ajánlják a horkolás megszüntetésére, helyette például az oldalukon alvást vagy orrtágító használatát javasolják.
A tapaszolásnak számos mellékhatása lehet, többek között rossz közérzet, amely szorongáshoz és fulladástól való félelemhez vezethet, légzési és alvási nehézségeket okozhat, csökkentheti a vér oxigénszintjét, valamint allergiás reakciót válthat ki a szájon és az arcbőrön. Brian Chen alvásgyógyász kiemelte: azok számára, akik már eleve orrdugulással vagy krónikus allergiával küzdenek, a szájtapasz nagymértékű kockázatot jelent.
A közösségi médiában népszerűvé vált dr. Neugarten elmagyarázta, hogy csecsemőként inkább az orrlégzés jellemző, majd ahogy növekszünk, kettőssé alakul át a légzés. Ennek elsődleges oka az agy megfelelő oxigénellátása, ami sokaknál szájon át történik a leghatékonyabban – emögött orrsövény-ferdülés vagy szűk orrlyukak is állhatnak. A szakorvos szerint ez normális anatómiai eltérés, és egészséges testi reakció, ha valaki automatikusan a száján kezd levegőt venni. Hangsúlyozta, nem tartja ördögtől valónak a szájtapasz használatát, csupán azt kéri, mindenki győződjön meg arról, hogy anatómiailag alkalmas-e rá. Ha igen, sok pozitív hozadéka lehet: csökkentheti a stresszt és a vérnyomást, elkerülhetővé teheti a reggeli szájszagot, és fejlesztheti az állvonal szerkezetét is.
A trendkövetésnek azonban nemegyszer nagyon rossz vége lett. Michael Breus alvásspecialista kutatása rávilágított, hogy rengeteg diagnosztizálatlan ember kezdett bele a szájtapaszozásba, és egy éjszaka elég volt ahhoz, hogy bebizonyosodjon a módszer hatástalansága – az illető ugyanis nem ébredt fel többé. A szakorvos szerint a legtöbbjük diagnosztizálatlan alvási apnoéval küzdött, de maguk sem tudtak róla. Kiemelte, hogy az ilyesfajta egészségügyi trendek több veszélyt rejtenek, mert legtöbbször nem szakemberek, hanem orvosi végzettséggel nem rendelkező influenszerek terjesztik őket. Javasolja, hogy táplálkozási, alvási és hasonló trendek kipróbálása előtt mindenki egyeztessen háziorvosával vagy specialistával.
