Török Gábor szembesítette Baka Andrást 2011-es leváltásával
Török Gábor politikai elemző Facebook-bejegyzésében reagált Baka András köztársasági elnök friss, a Válasz Online-nak adott interjújára, és párhuzamot vont az államfő jelenlegi álláspontja, valamint a 2011-ben történtek között.
Baka András az interjúban úgy fogalmazott, hogy ami Magyarországon történik, az „vértelen forradalom”. Szerinte a korábbi rendszer politikailag megbízható személyeinek eltávolítása bizonyos fontos pozíciókból nem önkény, hanem az új demokratikus államszervezet kiépítésének része lehet. Az államfő hangsúlyozta azt is, hogy köztársasági elnökként jeleznie kell, ha veszélybe kerül a jogállami működés. Arra a kérdésre, hogy egy törvény- vagy alkotmánymódosítással végrehajtott személycsere veszélyeztetheti-e a jogállamiságot, azt válaszolta: a korábbi rendszerben politikai megbízhatóság alapján kinevezett tisztségviselők hivatalban maradása akadályozhatja az új demokratikus államszervezet kialakítását.
A 2011-es események és a strasbourgi döntés
A politikai elemző a jelenlegi álláspontot Baka András saját korábbi tapasztalatával állította szembe. A köztársasági elnök 2011-ben még a Legfelsőbb Bíróság elnökeként került konfliktusba az akkori kormányzó többséggel. A Fidesz kétharmados parlamenti többsége az új Alaptörvényhez kapcsolódó átalakítások során megszüntette a Legfelsőbb Bíróság korábbi formáját, és létrehozta a Kúriát. Ennek következtében Baka mandátuma az eredeti lejárata előtt, 2011. december 31-én megszűnt.
Baka akkor alkotmány- és jogellenesnek nevezte az elmozdítását, és azt állította, hogy a kormányzó többséggel szemben megfogalmazott kritikái is szerepet játszottak a döntésben. Az ügy később a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé került, amely 2016-ban megállapította, hogy Baka elmozdítása sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított jogait, köztük a véleménynyilvánítás szabadságát. Török Gábor bejegyzésével arra a különbségre irányította a figyelmet, ahogyan Baka 2011-ben a saját elmozdítását megítélte, illetve ahogyan most viszonyul a korábbi rendszer kinevezettjeinek leváltásához.
Felvetette egy új Alkotmánypárt létrehozásának lehetőségét
Török Gábor egy új Alkotmánypárt létrehozásának lehetőségét is felvetette. Azt nem fejtette ki részletesen, hogy pontosan milyen politikai kezdeményezésre gondolt.
Az Alkotmánypárt a magyar politikatörténetben a 20. század elején működő politikai formáció volt. A párt 1905-ben alakult meg a Szabadelvű Pártból kivált politikusok részvételével, köztük ifjabb Andrássy Gyulával és Wekerle Sándorral. Részt vett az ellenzéki koalícióban, majd az 1906-os választásokat követően a Wekerle-kormányban is szerepet vállalt. A párt később beolvadt a Nemzeti Munkapártba, 1913-ban pedig Hadik János vezetésével újjáalakult. Az 1918-as őszirózsás forradalom után feloszlatták, majd rövid időre létrejött a 48-as Alkotmánypárt is Wekerle Sándor vezetésével.
