Trump háborúja és a dollár jövője
Az Egyesült Államok ex-elnöke, Donald Trump által indított háború Irán ellen, amely 2026. február 28-án kezdődött, jelentős változásokat idézett elő a globális gazdasági rendszerben. Eszterhai Viktor, az NKE John Lukacs Intézet tudományos munkatársa, aggodalmát fejezte ki a háború következményeivel kapcsolatban, amelyek a dollár világpénz szerepét fenyegethetik.
A szakértő úgy véli, hogy a konfliktus nem csupán átmeneti gazdasági sokkot okozott, hanem komolyabb hatással van a globális pénzügyi stabilitásra is. A háborúra reagálva a piacok azonnal próbálták megnyugtatni magukat, de a gazdasági problémák, mint például a növekvő adósság és a stagfláció, még érezhetőbbé váltak.
A katonai erő és a dollár bizalma
Felmerül a kérdés, hogy a konfliktus végül hogyan befolyásolja az amerikai katonai erőbe vetett bizalmat. A tankönyvi logika szerint, amely a háború idején mindig az olajtermelők nyereségére és az amerikai állampapírok iránti kereslet növekedésére alapoz, most már megrengett. Az Egyesült Államoknak idén közel 9000 milliárd dollárnyi lejáró adósságát kell megújítania, és ehhez elengedhetetlen, hogy új vevőket találjon a Treasury számára.
A Hormuzi-szoros lezárása és a szövetségesek gyengülése
A háború folytatásával az iráni válaszlépései, mint például a Hormuzi-szoros lezárása, megrendítették az olajkereskedelmet, amely 20%-os visszaesést okozott. Ez nemcsak az amerikai dollár iránti keresletet növelte, hanem feltárta az energiasokk által legnagyobb mértékben sújtott gazdaságok sebezhetőségét is, mint például Japán, Dél-Korea és Nagy-Britannia, amelyek a dollár egyik legfontosabb vásárlói közé tartoznak.
A jüan és a dedollarizációs törekvések
Irán döntése, hogy a kínai jüanban történő szállítmányokat engedélyezze, szimbolikus lépés a BRICS+ országok által szorgalmazott dedollarizációs törekvések érdekében. Ez a trend a pénzügyi rendszerek nagyobb átalakulásához vezethet, ahol a dollár már nem számít egyeduralkodónak. A dollár státusza, amely a bizalom és a kényszer egyensúlyán alapul, most megbillent, és számos ország kezdheti meg a kockázatmegosztást és a valuták diverzifikálását.
A stagflációs csapda és a Fed dilemmája
A háború következtében fellépő energiaár-emelkedés drámai hatással volt a technológiai iparra is, amely az önmagát tápláló nagy növekedést élvezett az elmúlt évben. Az alacsony gazdasági növekedés és a magas infláció kombinációja stagflációhoz vezetett, amelynek megoldásában a Federal Reserve (Fed) rendkívül nehéz helyzetbe került. A kamatemelés szükségessége ellentmond a gazdasági növekedés fenntartásának.
A jövőről alkotott előrejelzések
Eszterhai Viktor figyelmeztetett arra, hogy a jelenlegi háborús kiadások és stagfláció miatt a Peterson Foundation korábbi előrejelzése szerint 2056-ra elérhetjük a GDP 175%-os adósságot. A katonai és háborús költségek drámai mértékben megnövelhetik a jövőbeli növekedés forrásait, ami veszélyezteti a gazdasági stabilitást, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a második Trump-adminisztráció nem a naggyá tétel ígéretével, hanem a globális bizalom elvesztésével záruljon le.
