Trump 5000 dollárt ígér a választóknak, ha a republikánusok nyernek
Donald Trump amerikai elnök ötezer dolláros, úgynevezett „Trump-osztalékot” ígért minden amerikai választópolgárnak, ha a Republikánus Párt megtartja többségét a képviselőházban és a szenátusban a novemberi félidős választáson.
A feltételezések szerint a kampányígéretet a vámbevételekből fedezné a kormányzat, ám a Reuters számításai alapján a program megvalósítása mintegy 1350 milliárd dollárba kerülne, miközben nem tisztázott a pontos finanszírozás, a kongresszusi jóváhagyás és a jogi kivitelezhetőség.
Az ígéret azért is különleges, mert nem egyéni szavazatért, hanem a párt választási győzelméért helyez kilátásba pénzt. Ez azonban nem az első eset, hogy valaki készpénzt ígér politikai támogatásért cserébe.
Elon Musk is osztotta a pénzt a kampányban
Elon Musk a 2024-es elnökválasztási kampányban kifejezetten Donald Trump győzelmének támogatására hozta létre az America PAC-et. A szervezet a csatatérállamokban minden regisztrált választópolgárnak 100 dollárt fizetett, ha aláírt egy szólásszabadságot és fegyverviselési jogot támogató petíciót, valamint további 100 dollárt, ha „hozott magával még egy embert”. Emellett naponta 1 millió dollárt sorsolt ki a petíciót aláíró regisztrált választók között a választás napjáig.
A program jogi vitát váltott ki: az amerikai igazságügyi minisztérium figyelmeztető levelet küldött, miszerint a pénzosztás sérti a választók pénzért történő regisztrációját és szavazását tiltó szövetségi törvényt. Philadelphia kerületi ügyésze illegális lottónak nevezte a kezdeményezést, de a bíróság engedélyezte a program folytatását. A választás után több választópolgár csalás miatt perelte be Muskot és szervezetét. 2025-ben egy wisconsini bíróválasztás kampányában ismét napi egymillió dollárt sorsolt ki a konzervatív jelölt támogatói között.
Kormányprogramból szavazatvásárlás Malajziában
A leginkább hasonló eset a malajziai BR1M-program: a Najib Razak vezette Barisan Nasional éveken át osztott készpénzes szociális támogatást a rászoruló háztartásoknak, de a 2013-as és 2018-as választás előtt nyíltan a kampányprogram részévé tette, hogy az összeg akár 1000 ringgitre emelkedhet, ha a BN győz. A maláj sajtó és ellenzéki elemzők burkolt szavazatvásárlásnak nevezték a gyakorlatot.
A botrányt súlyosbította, hogy a 2013-as kampányra fordított több száz millió ringgit egy része a több milliárd dolláros 1MDB állami befektetési alapból eltulajdonított pénzből származott. Najib Razakot 2020-ban elítélték.
Készpénzkorlátozás a Fülöp-szigeteken
A Fülöp-szigeteken a választások idején annyira elterjedt a készpénzes szavazatvásárlás, hogy a választási bizottság a szavazás előtti napokban 100 ezer peso feletti készpénzfelvételi korlátozást vezetett be. A 2025-ös félidős voksoláson a megfigyelők bizonyítékokat gyűjtöttek arra, hogy helyi jelöltek fejenként 150 és 5000 peso közötti összeget fizettek egy-egy szavazatért, sőt egyes körzetekben licitháború alakult ki. A választópolgár QR-kóddal ellátott igazolást vagy élelmiszercsomagot kap, amelyet a szavazás után beszkennelve ellenőriznek.
Töröltek egy választást Indiában
Tamil Nadu tartományban 2017-ben a választási bizottság törölte az R.K. Nagar választókerület időközi választását, miután adóhatósági razziák során dokumentumok kerültek elő arról, hogy az AIADMK egyik szárnya mintegy 890 millió rúpiát osztott szét a választók között, fejenként átlagosan 4000 rúpiát fizetve, aláírt átvételi listákkal dokumentálva. A voksolást csak hónapokkal később, a vizsgálat lezárulta után tudták megtartani.
A felsorolt esetek két, jogilag és etikailag eltérő kategóriába sorolhatók. A „Trump-osztalék” és a malajziai eset a párt választási sikeréhez köti a közpénzből fizetett juttatást, amely legális kampányígéret ugyan, de sokan burkolt szavazatvásárlásnak tartják. Ezzel szemben a Fülöp-szigeteki és az indiai gyakorlat, valamint Elon Musk esete konkrétan leadott szavazathoz vagy petíció aláírásához kötötte a kifizetést, ami már illegális, törvény által büntetett szavazatvásárlásnak minősül.
