Dél-Korea nyilvánosan Ukrajna mellett áll, kikötőiből mégis üzemanyag indult Oroszország felé
Dél-Korea nyilvánosan Ukrajna mellett áll ki, kikötőiből mégis több tízezer tonna üzemanyag haladt Oroszország felé. Egy elemzés szerint csak júliusban és augusztusban hét tartályhajóban mintegy 176 ezer tonna üzemanyagot, főként dízelt szállítottak dél-koreai kikötőkből – annak ellenére, hogy közülük három hajó is az Egyesült Királyság és az Európai Unió szankciós listáján szerepel.
A finnországi Energia- és Tiszta Levegő Kutatóközpont (CREA) elemzője, Isaac Levi megdöbbentőnek nevezte, hogy uniós szankciók alatt álló tankerek dél-koreai kikötőkben tankolhattak fel orosz célállomásra. Szerinte ez egyszerre ássa alá a szankciós rendszert és Szöul Ukrajnának nyújtott támogatását.
Hamis célállomásokat jelentettek be a tartályhajók
Az érintett három, szankciós listán szereplő hajó mindegyike Dél-Koreából indult, és több esetben hamis célállomást jelentett be. A Layla nevű tanker Vlagyivosztokba szállított 57 ezer tonna dízelt, miközben egyik útján Niigatát jelölte meg úti céljaként. Az Astoria augusztus elsején indult el Ulszanból, és eredetileg Japánba tartott, majd szintén orosz távol-keleti kikötőbe érkezett 11 ezer tonna üzemanyaggal. A harmadik tartályhajó, a Chongchon 26 ezer tonna dízelt vett át egy másik tankertől, majd Szingapúrt jelölte meg célállomásként, mégis Vlagyivosztokba hajózott.
Oroszország importra szorul a finomítók elleni támadások miatt
Oroszország az olajfinomítóit ért támadások miatt egyre nagyobb bajban van, a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint az orosz finomítók feldolgozott mennyisége júniusban több mint húsz éve nem látott mélypontra esett, a dízeltermelés pedig csaknem 30 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Moszkva április elseje óta tiltja a benzin exportját, júniusban pedig a kerozin kivitelét is megtiltotta.
Az ukrán katonai hírszerzés szerint a Kreml arra kényszerült, hogy üzemanyagot importáljon, amelyet a Kpler adatait elemző CREA is alátámasztott. Ezek alapján augusztusban 368 ezer tonna olajterméket hozott be tengeri úton, ami az előző havi mennyiség több mint hétszerese, és az ukrajnai háború kezdete óta a legmagasabb érték. Ebből 112 ezer tonna, vagyis a teljes mennyiség mintegy 31 százaléka érkezett Dél-Koreából, ezzel a távol-keleti ország vált Oroszország második legnagyobb beszállítójává India után.
Szöul egyensúlyozni próbál
Dél-Korea eddig humanitárius segélyt, valamint sisakokat, golyóálló mellényeket és aknamentesítő járműveket küldött Ukrajnának, 2023-ban pedig 2,3 milliárd dolláros, döntően hitelekből álló támogatást ígért. Fegyvert azonban következetesen nem szállít, mert elvből nem ad el katonai eszközöket háborúban álló országoknak, ugyanakkor nyitott a Moszkvával való viszony javítására.
Az üzemanyag-szállítmányok nem sértik a dél-koreai jogot, mert Szöul oroszellenes intézkedései főleg ipari gépek, elektronikai eszközök és járművek exportkorlátozására épülnek. Október elsején viszont Dél-Korea meglévő gázszállítási szerződéseit ideiglenes mentesítették az orosz LNG-export 2027 januárjától érvényes tilalma alól.
Az árnyékflotta Európában is talál kiskapukat
A dél-koreai eset nem egyedi, a szankciók kijátszásának legtöbb trükkjét Európában is kipróbálták. A Chongchon esetében látott nyílt tengeri átrakodás Görögországban is megjelent, ahol éveken keresztül bevett gyakorlat volt. Az S&P Global adatai szerint egyetlen év alatt legalább 3100 alkalommal látták el üzemanyaggal az orosz árnyékflotta tankereit uniós tagállamok az Egyesült Királyság és Norvégia partjainál, a műveletek 45 százaléka Málta és Görögország felségvizein zajlott.
A CREA jelentéséből kiderült az is, hogy 2026 első öt hónapjában 929 millió euró értékű, orosz nyersolajból finomított termék jutott be az Európai Unióba török, indiai és georgiai finomítókon keresztül. A török Tüpras Izmit és STAR finomító több mint 60 százalékban orosz nyersolajra támaszkodik. Egy hónap alatt az orosz vezetékes export is több mint harmadával nőtt a Barátság vezetéken Magyarország és Szlovákia felé.
