Varga Mihály: Magyarország gyorsan csatlakozhatna az ERM–II. árfolyamrendszerhez
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén változatlanul 5,5 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, ami megfelelt az elemzői várakozásoknak. A kamatfolyosó két széle sem módosult: az egynapos betétek kamata 4,5 százalék, az egynapos hiteleké 6,5 százalék. A testület legutóbb augusztusban csökkentette egyhangú döntéssel 25 bázisponttal, 5,5 százalékra az alapkamatot.
Varga Mihály, a jegybank elnöke a döntést követően az euró magyarországi bevezetéséről is beszélt. Elmondása szerint Magyarország viszonylag gyorsan csatlakozhatna az euró bevezetését megelőző ERM–II. árfolyamrendszerhez, a közös fizetőeszköz bevezetéséhez azonban további fontos előkészítő munkára van szükség. Hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni az árfolyamrendszerhez való csatlakozás és az euró tényleges bevezetése között, és a döntésnek a kormány asztalán kell megszületnie, majd a gazdasági szereplők is csatlakozhatnak a folyamathoz. Az euróbevezetésről egyelőre nincs hivatalos kormánydöntés.
A jegybankelnök a költségvetési tervekről szólva elmondta, hogy a Költségvetési Tanács tudomása szerint még nem kapta meg a 2027-es költségvetés tervezetét. Kiemelte, hogy a jövő évi hiány mellett a 2030-ig tartó költségvetési pálya is fontos, amely megítélése szerint összhangban állhat az eurócsatlakozási tervekkel. Hozzátette, az MNB a mandátumának megfelelően támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, amennyiben az nem veszélyezteti az árstabilitás elérését.
Varga Mihály szerint a belföldi folyamatok alapvetően kedvezően alakulnak, a monetáris politikában azonban továbbra is indokolt az óvatosság. A forint az elmúlt időszakban a korábbi erősebb szintje közelében mozgott, az árfolyam kilengései mérséklődtek, amiben a Monetáris Tanács szeptemberi, óvatos döntése is szerepet játszhatott. Az infláció mérséklődését nagyrészt a tavaszi forinterősödés segítette, a következő hónapokban azonban már valamelyest emelkedő ütemű pénzromlásra számítanak.
A nemzetközi környezet szintén óvatosságra inti a jegybankot. A globális infláció több országban meghaladja a jegybanki célokat, amiben az energiaárak magas szintje mellett az élelmiszerpiaci drágulás is szerepet játszik. Ha a nyersanyagárak tartósan magasak maradnak, az a fogyasztói árakban is megjelenhet. Ezzel párhuzamosan a befektetők emelkedő kamatkörnyezettel számolnak, és a nagy fejlett gazdaságok jegybankjai a következő hónapokban tovább emelhetik kamataikat. A fejlett gazdaságok hosszú lejáratú hozamai két évtizedes csúcsuk közelében járnak, aminek hátterében a növekvő finanszírozási igények, az államadósságok fenntarthatóságával kapcsolatos kérdések, valamint a mesterséges intelligencia finanszírozásához kötődő vállalati kötvénykibocsátások piaci hatásai állnak.
Varga Mihály szerint a magyar eszközök kockázati megítélése szempontjából kulcsfontosságú a fejlett piacok alakulásának követése. A Monetáris Tanács továbbra is elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A jegybank szeptemberben 2,5 százalékra csökkentette az inflációs célját, amely 2028-tól lép hatályba, de a monetáris politika időhorizontja miatt már a keddi döntésnél is figyelembe vették.
