Várod már az új KRESZ-t? Csalódni fogsz!
A közlekedési rendszabályok megújulása iránti várakozás sokakat foglalkoztat, ám valójában a probléma forrása nem a jogszabályok szövegezésében rejlik. A közlekedési rend megváltoztatása kapcsán felmerül a kérdés: vajon valóban elegendő csupán a jogszabályokat módosítani ahhoz, hogy érdemi változásokat érjünk el a közlekedési kultúrában? Az írásban részletesen rámutatok: a közlekedésbiztonság javítása érdekében nemcsak a KRESZ reformja szükséges, hanem a jogalkalmazási és önkéntes jogkövetési hajlandóság növelése is elengedhetetlen.
A KRESZ reformjának valós hatása
Az elmúlt időszakban több sajtóorgánum is foglalkozott a KRESZ átalakításával, hangsúlyozva annak fontosságát. Az autós társadalomnak azonban tudnia kell, hogy a szabályok önmagukban nem képesek megoldani a napi közlekedési problémáinkat. A balesetek leggyakoribb okai, mint a gyorshajtás és az elsőbbségadás elmulasztása, a szabályozás megújításával nem tűnnek el. Ha a figyelmen kívül hagyott jogszabályok tekintetében van probléma, az nem csupán egy új, közérthetőbb KRESZ-re vezethető vissza.
A közlekedési kultúra három pillére
A közlekedésbiztonság javítása érdekében három alapvető tényezőt kell figyelembe venni:
- A jogi keret (KRESZ és KöHÉM rendeletek): Ezek a jogszabályok elavultak, de kockázatmegelőzés és életvédelem célját szolgálják. Továbbra is szükséges átvizsgálni és frissíteni őket, hogy alkalmazkodjanak a modern közlekedési kihívásokhoz.
- Önkéntes normakövetés: A közlekedők hajlandósága a szabályok betartására kulcsfontosságú. A jogszabályok mellett elengedhetetlen a közlekedési morál erősítése, amelyben a jogkövetés belső motivációkból kell, hogy fakadjon.
- Hatékony ellenőrzés: Az állami ellenőrzés és a jogi következmények érvényesítése megerősíti a közlekedési rendet. A közúti rendőrség és a bíráskodás működése alapvetően határozza meg a közlekedési kultúra állapotát.
Az elmúlt évtized társadalmi problémái
Az életvitelszerűen szabálytalankodók aránya drámaian megnőtt Magyarországon. Az eljárások és szankciók hiánya lehetővé teszi, hogy sok közlekedő jogsi nélkül, vagy a legnagyobb közömbösséggel hajtson, ami hosszú távon közlekedési káoszt idéz elő. A szabályok évente 3,25 millióról 4,35 millióra emelkedő járműpark mellett sok esetben nem képesek hatékonyan érvényesülni.
A KRESZ és a jogalkotás
Érthető, hogy az új KRESZ iránti várakozás felerősödött, de nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedési rendszeren belüli problémák megoldása nem csak a jogi keret átszövegezésén múlik. A megfelelő közlekedési kultúra kialakítása érdekében jövőbeli jogalkotásoknak is középpontjában kell állnia az ellenőrzés, szankcionálás megerősítésének.
Összegzés
A közlekedési szabályok módosítása önmagában nem elegendő a balesetek számának csökkentéséhez. A jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak egyaránt alapvető átalakulásokon kell keresztülmennie ahhoz, hogy a jövő közlekedési kultúrája biztonságosabb és szabálykövetőbb legyen. Amíg tehát a társadalmi szokások és a hatósági kontroll nem erősödik, a várva várt új KRESZ hatásait csalódottan fogadjuk majd. A jogalkotás nem képes önálló megoldást kínálni, a normakövetés önkéntes hajlandóságának növelése és a jövőbeni ellenőrzési mechanizmusok jelentősége kiemelkedő szerepet játszik.
