Baka András beszéde és az ENSZ-közgyűlés
Figyelemreméltó beszéddel lépett a nemzetközi porondra Baka András köztársasági elnök az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésén. Az államfő beszédében kiemelte, hogy a jogoknak azokra is vonatkozniuk kell, akik hatalmon vannak, az új politikai többség nem válhat az állam új tulajdonosává, és az igazságszolgáltatás nem válhat politikai fegyverré. A beszéd Magyarországon keltett figyelmet, ahol rendkívül felkorbácsolódtak az indulatok. Az elnök az ukránok szabadságharcát a magyar 1956-os forradalommal állította párhuzamba, és Magyarország csatlakozott ahhoz a több mint ötven ország által aláírt memorandumhoz, amely élesen elítéli Oroszországot a háború miatt.
Az elnöki jelölés és a parlamenti hagyományok
Baka András a legfőbb ügyész személyére Szathmáry Zoltánt jelölte, és úgy tűnik, nem követte a rendszerváltás óta kialakult hagyományt. Az alkotmányos konstrukcióban az ügyészség vezetőjét a Parlament választja meg kétharmados szavazással, ezért a köztársasági elnök általában konzultál a frakciókkal a jelölés előtt. Baka András ezt nem tette meg, hiszen a Tisza nem támogatta a beterjesztett jelöltet. Az elnöknek ez nem kötelessége, csupán kialakult szokás, és az ellenkezőjére is akadt példa: Sólyom László 2008-ban szintén nem kérdezte meg a frakciókat, amikor Baka Andrást jelölte a legfelsőbb bíróság elnökének, akit így nem is választottak meg. Sólyom egy év alatt kétszer terjesztette be ugyanazt a javaslatot, ami harmadszorra kapott többséget 2009-ben.
A mentelmi jog körüli vita
Rendkívüli ülést tart az Országgyűlés, hogy döntsön képviselők mentelmi jogáról, egyebek mellett Hankó Balázs volt miniszter, Magyar Péter jelenlegi miniszterelnök és Seszták Miklós egykori miniszter ügyében. A három ügy alapvetően különbözik egymástól: Hankó Balázs esetében ízlésbeli és kultúrpolitikai problémák merülnek fel a Nemzeti Kulturális Alapból támogatott, kirívóan alacsony színvonalú pályázatok miatt, ám ez politikai vitának tűnik, nem büntetőjogi kategóriának. Magyar Péter az őt videózó férfitól elvett telefon Dunába hajításával képviselőhöz nem méltó módon viselkedett, de az ügy büntetőjogi relevanciája csekély. Seszták Miklós esetében ötéves nyomozás után fogalmazódtak meg olyan gyanúk, amelyeket a bíróságon kell tisztázni.
A Parlament elé került egy javaslat a mentelmi jog szűkítéséről is, amely eltörölné a mentelmi jogot a közvádra üldözendő bűncselekmények esetében. A mentelmi jog tartalma évszázadok alatt stabilizálódott szerte a világban, és azt a célt szolgálja, hogy ne lehessen a politikai küzdőtérről kiiktatni az ellenfeleket koholt, hamis és manipulált vádak alapján a büntetőjog eszközeivel. E jog kampányszerű és átgondolatlan korlátozása alapvetően veszélyeztetné a mentelmi jog céljának megvalósulását.
A hazai közélet hangulata
A magyar nyilvánosságot nap mint nap indulatok, sértegetések, megbélyegzések, letartóztatások és börtönbe zárások uralják. Az a mindennapos bosszú világa, amiben április óta él az ország, elemi erejű revansvágyat fog szülni, így az egymás elpusztításának igényétől hajtott körforgásból nem fogunk tudni egyhamar kiszállni. Baka András eddigi elnöki tevékenysége jó irányúnak és hasznosnak tekinthető, mivel mérsékelt hangnemet igyekszik megütni a hazai közéletben, ami manapság unikális jelenség. Az elnök fellépése jótékony hatású lehet a magyar társadalomra nézve akkor is, ha színjátéknak szánják, és akkor is, ha valós különbségek húzódnak meg mögötte.
Külpolitikai kilátások
A Tisza-kormány sikerének tekinthető, hogy rendbe hozták a kapcsolatunkat szövetségeseinkkel, az Unióval, a NATO-val és a visegrádi országokkal. Az első lépések jók, ezek közé tartozik az orosz agresszió elítélése is. Az viszont ezután dől majd el, hogy az előző kabinet iránytévesztésének korrigálása után sikerül-e eredményes és önálló külpolitikát folytatnunk. Például több hónap után is erősen távolságtartó a viszony a nyugati világ és a NATO vezető hatalmával, az Amerikai Egyesült Államokkal. A New Yorkban tett látogatás jó alkalom lett volna arra, hogy itt is szülessenek eredmények, de ezek elmaradtak. Emellett egyre inkább diplomáciai bénultság érzékelhető a kormányzat részéről Oroszországgal kapcsolatban: helyes, hogy az orosz agressziót világosan a nevén nevezik, de ugyanilyen határozottan kellene törekedniük arra, hogy Paks II. építéséről, valamint az orosz gáz- és olajszállításokról tárgyaljanak Moszkvával. Ukrajna viszonylatában ellentétes üzenetek érzékelhetők: a kormány egyrészt harciasan nekimegy a MOL-nak az ukránokkal való együttműködés miatt, másrészt csatlakozik az ENSZ-ben megszületett nyilatkozathoz, de erről alig beszélnek itthon. Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij áprilisban beharangozott találkozójának öt hónapos késése azt mutatja, hogy ez a törekvés egyelőre nem túl sikeres.
