Díszülést tartott az Országgyűlés az 1956-os forradalom 70. évfordulóján
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából díszülést tartott pénteken délután 14 órától az Országgyűlés a Parlamentben. Az ülést Forsthoffer Ágnes házelnök vezette, aki megkülönböztetett tisztelettel köszöntötte Baka András államfőt, valamint Magyar Péter miniszterelnököt, illetve az ülésen felszólalókat, így Antonio Costát, az Európai Tanács elnökét, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, valamint Jens Stoltenberget, a NATO volt főtitkárát, Norvégia jelenlegi pénzügyminiszterét.
„Ma egy hetven évvel ezelőtti történelmi napra emlékezünk, melynek fénye és üzenete nem halványul el az idő múlásával, mert azon a napon olyasvalami történt, ami a világtörténelem meghatározó eseményévé vált. 1956-ban ezen a napon az ország szíve változásért dobogott” – kezdte beszédét az Országgyűlés elnöke a történelmi zászlók bevonulását követően, majd felidézte az 1956. október 23-án történt eseményeket. Beszédét követően az Országgyűlés korabeli fotókkal és filmrészletekkel idézte fel a forradalom és szabadságharc eseményeit.
Az ünnepi beszédek sorát Baka András köztársasági elnök kezdte. Beszédében kiemelte: hetven évvel ezelőtt ezen a napon a magyar nemzet ítéletet mondott egy elnyomásra és hazugságra épülő rendszer felett. 1956. október 23-án emberek tízezrei vonultak az utcákra, hogy visszaköveteljék a szabadságot, az igazságot és az emberi méltóságot. Azon az októberi estén a Parlament előtt összegyűlt tömeg még nem tudhatta, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb pillanatának részese, és azt sem sejthette, hogy alig másfél hét múlva szovjet tankok indulnak meg a forradalom leverésére, a remény napjait pedig a megtorlás hosszú évei követik. Egy valamit azonban már akkor tudott: nem akar többé félelemben, lehajtott fejjel élni.
Az államfő szerint a forradalom erkölcsi ítélete nem a hatalom törvényeiből, hanem azokkal szemben született meg, abból a felismerésből, hogy az emberi méltóság minden hatalomnál előbbre való, és vannak jogok, amelyeket semmilyen önkény nem vehet el. Azon a napon a magyarok nem egyszerűen változást követeltek, visszakövetelték a jogot, hogy maguk alakíthassák a sorsukat; az egyes emberek követeléseiből egy nemzet akarata formálódott, és ezt a hangot az egész világ meghallotta – fogalmazott Baka András, aki beszédében a magyar felkelés nemzetközi támogatásának tanulságaira is felhívta a figyelmet.
„Hetven évvel ezelőtt a magyarok a szabadság iránti közös vágyban találtak egymásra. Az elmúlt években azonban közéletünket egyre mélyebb ellentétek jellemezték. Ma már nem csak a közös célokban nem tudunk megegyezni, hanem abban sem, hogyan tekintsünk saját történelmünkre, mit tartsunk igazságosnak és milyen országot szeretnénk az utánunk következő nemzedékekre hagyni” – tette hozzá az államfő, hangsúlyozva a nemzeti összetartozás fontosságát.
Baka András után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke lépett a pulpitus mögé, aki a forradalom és szabadságharcot követő megtorlás kegyetlenségére hívta fel a figyelmet. „Tegyük fel magunknak a kérdést: a szovjetek miért léptek fel ilyen brutálisan, könyörtelen megtorlással számos ártatlan életet kioltva? A válasz egyszerű: féltek. Féltek az emberektől, akiknek állítólag a nevében léptek fel. Féltek attól, hogy ha a magyar emberek győzedelmeskednek, a demokrácia iránti vágy elterjed. És féltek, mert tudták, hogy miközben az elnyomás csak újabb elnyomás által maradhat fenn, a szabadság egy gyorsan terjedő futótűz” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
