Döntött az Európai Parlament: a tagállamok mélyebbre nyúljanak a zsebükbe!
2026 április 28-án az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén szavazott a 2028-tól 2034-ig terjedő többéves pénzügyi keretről (MFF), amely során jelentős növelési javaslatot terjesztettek elő. Az EP a költségvetést körülbelül 200 milliárd euróval kívánja megemelni az Európai Bizottság által javasolt kerethez képest. Az új javaslat célja, hogy részben a tagállami hozzájárulások, részben pedig az EU saját bevételeinek növelése révén biztosítsák a szükséges forrást.
A szavazáson az EP-képviselők túlnyomó része támogatta a költségvetés növelését, hiszen a 657 részt vevőből 370 szavazott igennel, 201 ellenében, és 84 képviselő tartózkodott. A képviselők döntése idején kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a költségvetés struktúrája és elosztása ne csökkentse a közös agrárpolitikára és kohéziós alapokra szánt forrást.
A magyar EP-képviselők között a javaslatot csak a Demokratikus Koalíció képviselői, Dobrev Klára és Molnár Csaba támogatták, míg Borvendég Zsuzsanna a Mi Hazánk képviselője ellenezte a módosítást. A Fidesz-KDNP 11 EP-képviselőjéből hárman hiányoztak, a jelen lévő nyolc képviselő pedig tartózkodott a szavazás során.
Tíz százalékkal növelné az EP a költségvetést
A 2028-tól esedékes költségvetési tervezet értelmében az EP a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,26 százaléka helyett 1,27 százalékának befizetését szorgalmazza. Ezen kívül az új saját források bővítését is előirányozzák, ami körülbelül évi 60 milliárd euró többletbevételt generálna a közös EU költségvetési kerethez.
A tervezet célja a koronavírus-járvány miatti uniós hitelek visszafizetésének megkönnyítése, valamint a költséges uniós programok, például a fegyverkezés finanszírozása. A költségvetés emelése különösen fontos a tagállamoknak, hiszen minden regionális fejlesztést és támogatást befolyásol.
Diszkrét vita a költségvetés körül
Az EP az Európai Bizottság által javasolt költségvetés nemzeti szintű decentralizálását is ellenzi, amely a források felhasználását tagállamonkénti bontásban kívánja kezelni. Véleményük szerint ez aláásná az EU politikáit és csökkenteni a pénzügyi átláthatóságot. A két jelentéstevő, Siegfried Muresan és Carla Tavares, được bízzák meg az intézmények közötti tárgyalások során, hogy az infláció ellen is védjék a költségvetést.
A tagállamok között a költségvetési kérdésekről már hónapok óta folynak a tárgyalások, ám a végeredményhezközti feszültségek miatt különböző álláspontokkal találkozhatunk. A nettó befizető országok, mint például Hollandia, a költségvetés csökkentése mellett érvelnek, míg a déli és közép-kelet-európai tagállamok a növekvő források mellett érdekeltek.
Előrelépések és kihívások az uniós költségvetés kapcsán
António Costa, az Európai Tanács elnöke, reményét fejezte ki, hogy a tagállamok még az idén megállapodhatnak a költségvetésről, így biztosítva az EU stabil működését 2028. január 1-jétől. A politikai tájkép változásai, mint a közelgő választások, azonban bizonytalanságot hozhatnak, és előre nem látható akadályokat gördíthetnek a megállapodás elé.
Összességében a kijelentések és szavazások azt mutatják, hogy bár az EP törekszik a költségvetési keret növelésére, az egyes tagállamok politikai eltérései megnehezítik az egyetértést, ami újabb nagy kihívásokat jelent a jövőbeni kooperációban.
