Netanjahut és Putyint is letartóztathatják hazánkban, ha teljes jogú tagok maradunk
2026. június 6-án Magyar Péter, a magyar igazságügyi miniszter, Brüsszelben benyújtotta hazánk csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez, ezzel egyidőben pedig az Országgyűlés kormánypárti többsége elfogadta a törvényt, amely szerint Magyarország továbbra is tagja marad a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC). A törvény célja, hogy megerősítse a nemzetközi és európai jogi intézményekkel való együttműködést.
Az Országgyűlés május 27-én kivételes eljárásban fogadta el a törvényt, amely biztosítja, hogy hazánk marad a Nemzetközi Büntetőbíróság tagja. A Görög Márta által jegyzett javaslat hangsúlyozza, hogy Magyarország aktív és felelős szereplője kíván maradni a szabályokon alapuló nemzetközi rendnek, különösen egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi humanitárius jog megsértése, fegyveres konfliktusok és civil lakosság ellen irányuló támadások váltak aktuálissá.
Az Orbán-kormány, amely korábban kezdeményezte Magyarország kilépését az ICC-ből, most ellentétes irányba lépett. A kormányhatározat, amely a kilépést előirányozta, azt állította, hogy az ICC politikai szervezetté vált, ami például a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elleni vádemeléssel indokolták. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, kifejtette, hogy a kormány nem kíván részt venni a bíróság munkájában, és úgy vélte, hogy a magyar jogrend nem teszi lehetővé Putyin letartóztatását Magyarországon, mivel a bíróság statútuma nem került kihirdetésre.
A Nemzetközi Büntetőbíróság ellen az elmúlt években több elfogatóparancsot is kiadtak. Putyin orosz elnök ellen 2023 márciusában adtak ki parancsot, miután a bíróság megállapította, hogy a vezető jogellenesen deportálta az ukrán gyermekeket. Benjamin Netanjahu ellen a Gázai övezetet érintő háborús bűncselekmények miatt 2024 novemberében történt újabb vádemelés, melynek következtében felmerül, hogy hazánkban a bíróság nemcsak a politikai szempontokat, hanem a nemzetközi jogi kötelezettségeket is figyelembe kell vegye.
A Római Statútumban kihirdetett emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűnök felsorolása hangsúlyozza, hogy a bíróság csupán akkor léphet közbe, ha a tagállamok nem vállalják saját felelősségüket a bűncselekmények miatt, így lehetővé téve az ICC-t, hogy a nemzetközi közjog keretein belül állást foglaljon az igazságosság mellett. Hazánk országos jogrendje ebből a szempontból érintett, hiszen a jogi keretek tiszteletben tartása elengedhetetlen a nemzetközi közösség bizalmának megőrzésében.
Az ICC nemcsak az emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozik, hanem a háborús bűncselekmények terén is eljár, különböző nemzetközi kontextusokban, hangsúlyozva a jogrend tiszteletét és a nemzetközi elkövetők felelősségre vonhatóságát.
