Egy bosszúálló kalandor alapította az elfeledett svéd gyarmatot Amerikában
Új-Svédország (Nya Sverige) 1638 és 1655 között létezett a Delaware-völgyben, a mai New Jersey, Pennsylvania, Delaware és Maryland államok területén. Ez volt a legkisebb lélekszámú és legrövidebb életű európai gyarmat az USA mai területén.
A gyarmat ötlete Peter Minuit-hoz kötődik, aki korábban Új-Hollandia kormányzója volt, és a hollandoktól vásárolta meg Manhattan szigetét. 1632-es elbocsátása után bosszút forralt egykori munkaadói ellen, és Svédországba utazott, ahol felajánlotta a koronának, hogy gyarmatot alapíthat az angol Virginia és Új-Hollandia közötti, még el nem foglalt területen.
Minuit 1637 decemberében két hajóval és 25 telepesel indult el Göteborgból. Négy hónapos út után a Delaware folyó egyik mellékfolyójánál, a mai Wilmington területén horgonyoztak le. A partraszállás után Minuit egy 108 kilométeres vízparti sávot vásárolt meg öt indián törzstől, és felépítették a Christina-erődöt, amely az első állandó európai település volt a Delaware-völgyben.
Minuit öt hónappal a gyarmat megalapítása után egy karibi hurrikánban életét vesztette. A hátramaradt telepesek túlélését nagyrészt a helyi delaware indiánok segítsége biztosította. A telepesek mintegy 80 százaléka „erdei finn” volt, akik értettek a természet adta lehetőségek kihasználásához.
1643-ban Johan Printz lett a kormányzó, aki két további erődöt építtetett, és a gyarmatot Marylandtől New Jersey-ig terjesztette ki. Új-Svédország azonban soha nem lett nyereséges, lélekszáma nem haladta meg a 400 főt, és a svéd korona 1648 és 1654 között egyetlen utánpótlás-szállító hajót sem küldött.
1653-ban a gyarmat férfi lakosságának negyede petíciót írt alá Printz hatalommal való visszaélése ellen, amit a kormányzó lázadásnak minősített, végül mégis lemondott. Ez az amerikai gyarmati történelem egyik legkorábbi sikeres politikai tiltakozása volt.
1655-ben Peter Stuyvesant hét felfegyverzett hajót küldött a svédek ellen, akik harc nélkül megadták magukat. Új-Svédországot beolvasztották Új-Hollandiába, de a telepesek megtarthatták önálló kormányzatukat, milíciájukat és földjeiket.
Amikor 1682-ben William Penn megalapította Pennsylvaniát, a mai Philadelphia területén svéd és finn földműveseket talált, akik békében éltek a lenape indiánokkal. A városháza tetején, William Penn szobra alatt két lenape indiánt és két svéd telepost ábrázoló szobor látható.
Új-Svédország volt az egyetlen olyan európai gyarmat az USA mai területén, amely soha nem viselt háborút az őslakos indiánok ellen. A svéd telepesek honosították meg a rönkházat, ők hozták el az evangélikus kereszténységet, és két későbbi amerikai nagyváros alapjainak lerakása is hozzájuk kötődik.
