Oszkó Péter: a felhalmozott vagyont a gazdaság szolgálatába kell állítani
Nem a pénz hiányzik a magyar gazdaságból, hanem az a mechanizmus, amely a már felhalmozott megtakarításokat valódi növekedéssé alakítaná – erről beszélt Oszkó Péter a GKI konferenciáján. A befektetési szakember szerint a magyar lakosság több mint 122 ezer milliárd forintnyi pénzügyi vagyonnal rendelkezik, ennek jelentős része azonban készpénzben és bankbetétekben áll, miközben csak töredéke jut közvetlenül a vállalatokhoz és a tőkepiacra.
Előadását azzal kezdte, hogy ezúttal is „provokátor” szeretne lenni, és rámutatott: sok szó esik arról, hogy másoknak mit kellene másképp csinálniuk, arról azonban jóval kevesebb, hogy nekünk magunknak milyen döntéseket kellene meghoznunk, és hová kellene irányítanunk a rendelkezésre álló tőkét. Szerinte az állam mozgástere korlátozott: az euró bevezetésén és a költségvetési hiány alacsonyan tartásán túl kevés eszköz áll rendelkezésre a folyamat közvetlen átalakítására.
Európa mintegy 10 ezer milliárd eurónyi lakossági megtakarítást halmozott fel, ennek egy része olyan formában áll, amely végső soron az Egyesült Államok finanszírozását segíti. Az euróövezeti megtakarításokban jóval nagyobb súlyt képvisel a készpénz és a bankbetét, míg az amerikai háztartások nagyobb arányban tartják vagyonukat részvényekben. Az amerikai háztartások kisebb megtakarítási ráta mellett is nagyobb pénzügyi vagyont halmoznak fel: 2009 és 2023 között vagyonuk 151 százalékkal, az európai háztartásoké csupán 55 százalékkal emelkedett.
Az állami újraelosztás mértéke Magyarországon a GDP 47,3, az Európai Unióban 49,5, az Egyesült Államokban 37,9 százalék. A háztartások államfinanszírozásban vállalt szerepe a GDP 22,5 százalékának felel meg. A lakosság pénzügyi vagyonából mintegy 7400 milliárd forint készpénzben, csaknem 20 ezer milliárd bankbetétekben, mindössze körülbelül 4200 milliárd forint pedig közvetlenül a tőzsdén található.
Oszkó Péter szerint a szükséges fordulat három pillérre épülhet: a költségvetés konszolidációjára és az euró bevezetésére, az uniós források piaci logikát követő felhasználására, valamint a magánmegtakarítások hatékonyabb visszaforgatására. Az uniós forrásokat úgy kellene felhasználni, hogy ne torzítsák, hanem fejlesszék a piacot, versenyeztetett, piaci alapkezelőkön keresztül. Magánforrás bevonása nélkül nem szabadna támogatási programot indítani, a programok sikerét pedig nem a lehívási aránnyal kell mérni.
„A valódi kérdés nem az, hogy van-e elegendő pénz Magyarországon, hanem az, hogy képesek vagyunk-e azt a gazdaság fejlődését szolgáló beruházások felé terelni” – mondta a volt pénzügyminiszter.
